12. grafikon

A kép némileg tisztul: az ötvenes években nagyjából két blokkot különböztethetünk meg: a hittant a kevéssé iskolázottak látogatják 70-90%-os arányban, a szakmunkásképző és annál magasabb végzettségű népesség nagyjából egy tömbben, 60% körül áll. A csökkenés nyomán a 60-as és 70-es években az iskolázottabb tömb szétszóródik, azzal az egyértelmű jelentéstartalommal, hogy minél iskolázottabb volt az apa, annál kevésbé járatta hittanra gyerekét. Az utolsó néhány év alapján számított "80-as" évek még nem tesz megengedhetővé következtetést a tendencia megváltozására.

Megjegyzendő, hogy miközben az egész népességben, s általában a szülők körében növekedett a közép- és felsőfokot végzettek aránya, addig a hittanosok körében csökkent.

Kérdés azonban, hogy az iskolázatlanság önmagában is kihat-e az iskolai hittanjárás valószínűségére, vagy pedig az iskolázatlanok "falulakó" minőségükben járatják inkább hittanra gyermeküket.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-38-30.htm