Egyéb 0,4 0,5 0,1

Összesen - absz. 183 96 235 260 215 212 175 1376

% 13,3 7 17,1 18,9 15,6 15,4 12,7

A más meggyőződést, ami a nem vallásosságnál erősebben szekuláris kategória, a fiatalok 9,3%-a választotta, míg a nem fiataloknál ez az arány csupán 4,4% volt. Az életkor emelkedésével egyenletesen csökken a valószínűsége, hogy más meggyőződésű legyen valaki, az első nagy törés az 1943 előtt születetteknél, zuhanás pedig a 1933 előtt születettekre térve figyelhető meg. Szintén közel kétszeres különbség van a nem vallásosoknál: 12,8% illetve 21,2%. A nem vallásosak aránya az életkorral együtt csökken, nagy ugrás itt is az 1943 előtt születetteknél van. Még a bizonytalanok arányában is vezetnek a fiatalok 3,4:5,8 arányban. A bizonytalanság arányának növekedése 10 évvel hamarabb kezdődik, mint a többi vallásossági mutatóé, itt a fiatalság gyakorlatilag nem magyarázó erő. Ennek a vallásossági táblának a legnehezebben értelmezhető kategóriája a maga módján vallásosoké, ahogy erre a fentiekben rámutattunk. Így ezt a csoportot nem is hasonlítjuk össze. Rendkívül nagy, a kétszeresét is meghaladó a különbség az egyháziasak tekintetében, hiszen a nem fiatalok 20,6%-a tekinthető e felmérés szerint egyháziasnak, míg a fiataloknak 9,5%-a. Ha megbontjuk a nem fiatalok korcsoportját, kiderül, hogy az egyházias "végpont" eltérését nem a fiatalság hiánya magyarázza, hanem a nem fiatal korcsoporton belüli életkor. Azaz az 1944 utáni két évtizedben születettek között az egyháziasak aránya a fiatalokkal nagyjából megegyezik, sőt a húszas éveik második felét taposó felnőttek még kevésbé egyháziasak, mint a fiatalok. E kategorizálás alapján tehát az ateizmusról is, az egyháziasságról is mondhatunk adatokat, a társadalom legnagyobb csoportjáról azonban nem.

A továbbiakban az istentisztelet-látogatási gyakoriságot vizsgáljuk az egyháziasság, illetve vallásosság meghatározásához. Szántó János egy évtizeden át végzett kutatásai egyébként is azt igazolták, hogy Magyarországon ez a legmegbízhatóbb mutató. Részvételi szempontból a heti templomjárók a magyar társadalom legvallásosabb csoportja. A fiataloknak mindössze 7%-a tartozik ide. A nem fiatalok csoportját felbontva kiderül, hogy ez a hét százalék körüli arány az 1954 óta születettekre, tehát a középkorúakra is igaz. 10%-ra növekszik az 1953 és 1944 között születettek esetében, a következő tízéves kohorszban már ennek kétszerese, az azután következőben már ennek háromszorosa az arány. Kimondhatjuk tehát, hogy az egyházias vallásosság szempontjából a nagy határvonal az ötvenen felüliek, illetve aluliak között húzódik, a fiatalok körében nem alacsonyabb az egyházak befolyása, mint szüleikében. Sokkal kisebb szórást mutat, s szinte egyáltalán nem köthető életkorhoz a havi templomjárók csoportja, ez minden korcsoportban 7-10%.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-43-12.htm