Össz. absz. 183 96 237 262 215 212 176 1381
Az összesből 13,2 6,9 17,2 19 15,6 15,3 12,8 100
Úgy tűnik tehát, hogy az igazi osztóvonal nem a fiatalok és a
szülői nemzedék, hanem az idősek és a nem idősek, azaz az 1934 előtt és után
születettek között húzódik. E hipotézist ellenőrzendő létrehoztuk az idősebbek-változót. Idősebbnek
minősítettük az 1934 előtt születetteket. E változók és a világnézeti
változóknak a magas korrelációja "az időskorral kapcsolatos lélektani hatások"
magyarázatot valószínűsítené. Ugyanakkor a fenti számokból az is kiderül, hogy
bizonyos esetekben a határvonal a középnemzedéken belül húzódik. Ezért
létrehoztunk egy jobb híján "szul44"-nek nevezett változót. A vallás politikai
életben betöltött fontossága szempontjából a tiszta életkori csoportok
magyaráznak a legjobban, utána a ´44-ben születettek, s csak ez után az idősek-nem
idősek dichotómia - a fiatalság nem bír magyarázó erővel. Az
istentisztelet-látogatás szempontjából szinte azonos az életkori csoportok, az
idősség és a ´44 előtt születettség magyarázó ereje; elhanyagolható azonban a
fiatalságé. Mindezek alapján úgy döntöttünk, hogy létrehozzuk a "szülők
nemzedéke" korcsoportot. Ezen a továbbiakban az 1934 után, de 1969 előtt
születetteket értjük.
Vallásosak
és nem vallásosak különválasztása
A részvételi vallásosság szempontjából létrehoztuk a
vallásos-nem vallásos dichotómiát. A soha és évente egyszer istentiszteletre
járókat tekintjük nem vallásosnak, s a vallásosságot bőven értelmezve az
ünnepeken templomjáróktól kezdve a havi és heti istentisztelet-látogatókig
definiáltuk a vallásos csoportot. (Az évi egyszeri istentisztelet-látogatókat
azért sorolhattuk a nem vallásosak kategóriájába, mert számos más kérdőívvel
ellentétben itt nem hívták fel a válaszoló figyelmét arra, hogy az esküvővel,
temetéssel kapcsolatba hozható istentiszteletek látogatását ne számolja bele saját
templomjárásába.) Néhol elkerülhetetlenül szükségessé vált a vallásosnál
lényegesen szűkebb egyházias csoport megvizsgálása, meghatározása. E célból az
önbesorolásnál ismertetett Tomka-féle kategóriát vesszük figyelembe.
(Megjegyzendő, hogy az önmagát egyháziasan vallásosnak nevező csoport nagyobb,
mint amit az istentisztelet-látogatás alapján egyháziasnak, azaz heti
templomjárónak tarthatnánk.) A istentiszteletre járás mértéke alkalmas arra is,
hogy a vallásos önbesorolás intézményes jelentőségét mérje. Itt ugyebár a maga
módján vallásos kategória értelmezendő. Kitűnik, hogy a szülői nemzedéknél a
maga módján való vallásosság 70:55 arányban jelent istentisztelet-látogatást, a
fiataloknál viszont 72:39 arányban. (Az "aránypár" ebben az esetben azt jelenti,
hogy az istentiszteletet látogató szülői nemzedék 70%-a, az istentiszteletet
nem látogató szülői nemzedék 55%-a minősítette magát maga módján vallásosnak, a
fiatalok körében viszont az istentisztelet-látogatóknak 72%-a, a nem
látogatóknak viszont csupán 39%-a.) Másfelől nézve: az istentisztelet-látogatók
közül a fiatalok inkább tartóztatták meg magukat attól, hogy egyház tanítását
követőnek nevezzék magukat, mint a nem fiatalok. Azaz azok a fiatalok, akik
"objektíve" ugyanolyan gyakorisággal látogatják a templomot, mint a szülői
nemzedék, "szubjektíve" valamivel kevésbé egyháziasak. Vagyis saját
istentisztelet-járásukból kevésbé vonják le azt a következtetést, hogy ők
valójában egyházuk tanítását követik. E tény adalék ahhoz, hogy a fiatalok
istentisztelet-látogatásából kevésbé lehet az egyház támogatottságára
következtetni, mint a szülői nemzedék hasonló szokásaiból. Másfelől nézve az
istentiszteletet nem látogató fiatalok tisztábban "élik meg" nem vallásos
világnézetüket. A szülői nemzedéket és a fiatalokat összehasonlítva
megállapíthatjuk azt is, hogy míg a szülői nemzedék 12,8%-a egyházias, addig a
fiataloknak csak 9,5%-a az. A nem vallásos - más meggyőződésű végponton pedig a
szülői nemzedék 21,3%-kal, a fiatalok pedig 30,3%-kal szerepelnek. Azaz a nem
vallásosságot tekintve sokkal inkább vezetnek a fiatalok, mint amennyire az
egyháziasságot tekintve a szülők nemzedéke. (1994-es kontrollmintánkban a
harmincon felüliek 46%-a, az az alattiak 39%-a volt templomjáró).
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
15-43-59.htm