Más az arány a szociális intézmények finanszírozása tekintetében. A szociális intézmények inkább egyházi finanszírozását a fiatalok 39%-a helyeselné csupán, e tekintetben azonban nincsen különbség a vallásosak és nem vallásosak között. (A szülői nemzedék kisebb, 34%-os, illetve 25%-os arányban vélik úgy, hogy e finanszírozási forma a legmegfelelőbb, s náluk ez láthatólag összefügg a vallásossággal. A fele-fele arányban történő finanszírozást a fiatalok 43%-a támogatja, a szülői nemzedéknek pedig 47%-a, illetve 56%-a. Az állami szerepvállalás fölényét - életkortól és vallásosságtól függetlenül - az emberek hatoda támogatja, jóval többen tehát, mint az egyházi iskolák finanszírozása esetében.

Szocialitás kontra iskola

A különbségek jól magyarázhatók a fiatalok és nem fiatalok közötti különbséggel: a szülői nemzedék inkább érzékeli a szociális ellátó rendszer hiányát, mint a fiatalok. (Pl. a szülői nemzedéknek vannak ellátásra szoruló szülei, többször voltak kórházban, stb.) Így az egyházi szerepvállalást e tekintetben helyeselnék. Nyilvánvaló, hogy a szociális funkciónak sokkal inkább szolgálat-jellege van, mint az iskolafenntartás-funkciónak, amely inkább a társadalmi, szellemi befolyás növelésének gondolatával kapcsolódik össze. Ez kielégítően indokolja, hogy az egyház hatalomhoz, befolyáshoz köthető szerepvállalásával szemben egyébként is ellenséges fiatal vallásosok milyen mértékben állnak szemben az egyházi iskolák állami finanszírozásával.

Megállapíthatjuk, hogy az egyházi iskolák és szociális otthonok állami finanszírozásának egy kalap alá vétele a közvélemény ismeretében nem indokolt. A vallásosok is különbséget látnak az egyházi oktatási és a szociális intézménynek állami finanszírozásának kívánatos mértéke között, a fiatalok pedig különösen nem igénylik, hogy az állam finanszírozza az egyházi iskolákat. Mi a helyzet azonban ha mégiscsak összevonjuk e két kategóriát és az alábbi item-mel való egyetértést mérjük? "Az állam fizesse az egyház működése során felmerülő oktatási és szociális költségeket". Az egyetértők aránya rendkívül alacsony: a szülői nemzedékbe tartozó nemvallásosak 6,5%-a, a vallásosak 9,6%-a ért csak egyet. A fiatalok pedig vallásosságuktól függetlenül 8,8%-ban támogatták ezt az álláspontot. E kontrollkérdés tehát kielégítően bizonyítja, hogy az egyházi szociális és oktatási költségek együttes vállalását a társadalom nagy többsége elutasítja, a fiataloknál pedig még a vallásossággal sem függ össze, hogy mekkora kisebbség támogatja ezt.

Hittanra járók és nem járók

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-48-10.htm