Az egyházi célokra fizetendő adóhányad megoldása a felmérés idején még meglehetős értetlenséget váltott ki. A népesség ötödétől meg sem lehetett kérdezni a dolgot - minthogy nem fizetett adót -, a megkérdezhetetlen szülői nemzedék között a vallásosak többségben voltak, a fiatalok között azonban a megkérdezhetetlenség nem függ össze a vallásossággal. Egyházi célra a nem fiatal nem vallásosak mindössze 2,4%-a, a vallásosak 8,4%-a, a fiatal nem vallásosak 4,2%-a, a fiatal vallásosak 5,5%-a fordítaná az adóját. E megoldás népszerűtlensége olyan magas tehát, hogy ebből legfeljebb egy következtetés vonható le: a fiatalok kevésbé szeretik az egyház és állam összekötését - s kevésbé szeretik ezen a módon is.

Katolikusok és protestánsok a 30 alatti és a középnemzedékben

A felekezeti megoszlás első elemzésekor azonban ígéretet tettünk arra, hogy a vallásosak körében meg fogjuk vizsgálni a felekezetiség jelentőségét. Ennek vizsgálata céljából tovább csonkítottuk a mintát.

Először is eltávolítottuk azokat, akik nem templomjárók. Ezután megvizsgáltuk a felekezetiség, az egyháziasság és a fiatalság összefüggését ezen a szűkített mintán. Megállapítottuk, hogy az egyháziasak körében végzendő vizsgálódás - ifjúságkutatási szempontból - már lehetetlen, hiszen fiatal nem katolikus egyháziasak gyakorlatilag nincsenek. (A kutatás belső történetére kíváncsi olvasó kedvéért el kell mondanunk, hogy erre nem ekkor "jöttünk rá", hanem már akkor, amikor a kutatás kezdetén a vallásos-nem vallásos mintát kialakítottuk. Többek között ez volt ugyanis az oka, hogy a tanulmány nagy részében nem az egyháziasakat állítottuk szembe a nem egyháziasakkal, hanem a vallásosakat a nem vallásosakkal. Ha ugyanis az egyháziasak véleményét rendszeresen kiemeltük volna, akkor tulajdonképpen nem egy többfelekezetű társadalom fiataljainak véleményét állítottuk volna szembe ugyanazon társadalom nem fiataljaival, hanem az egyháziasan katolikus fiatalok véleményét a bármely felekezetű, egyházias szülői nemzedékével. Ez pedig nyilvánvalóan értelmetlen lett volna.) A továbbiakban tehát azzal a feltevéssel kell dolgoznunk, hogy a szélesebb értelemben vallásos fiatal és nem fiatal csoportok különböző kérdésekben való megoszlását felekezeti értelemben is megvizsgálhatjuk. E feltevés ugyan megengedhetetlenül összemossa például azt, hogy egy konkrét egyház társadalmi jelenlétéről csak az ünnepeken odalátogatók, vagy a heti templomjárók nyilatkoznak-e éppen. Ennek az összemosásnak az alternatívája azonban - a fentieket miatt - csak az lehetne, hogy semmit sem mondunk a nem katolikus fiatalok sajátosságairól. Mégpedig ez olyan körülmények között, amikor léteznek és nyomáscsoportként lépnek fel a protestáns fiatalokat tömörítő, illetve az ő pasztorizációjukat célul kitűző szervezetek - nyilvánvalóan megengedhetetlen. Ugyanakkor ez alkalommal már nem tekinthettünk el attól, hogy a vallásos nem katolikus fiatalok között feltűnően nagy arányban voltak jelen az egyéb felekezethez sorolható személyek. Minthogy ők nagy valószínűséggel valamilyen nem történelmi egyházhoz tartoznak, nem indokolt őket a történelmi protestáns egyházak fiatal támogatóival összevonni. (Ahhoz viszont természetesen kevesen vannak, hogy önálló kategóriaként szerepeljenek.) Így a mintát tovább szűkítettük: eltávolítottuk azokat, akik felekezeti önbesorolásuk szerint sem nem katolikusok, sem nem reformátusok, sem nem evangélikusok. A kétszeresen csonkított vallásos mintánk tehát 452 emberből áll. Őket négy csoportra osztottuk:

7. táblázat

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-48-41.htm