- a vallásosak körében jellemzőbb volt, hogy a családalapításon, gyermekszülésen, gyermeknemzésen már a 23 év alattiak is túlestek, így a csonkított mintán a 23 év alatti és 23-30 közötti csoport objektív élethelyzete sok tekintetben hasonlóbb, mint a teljes mintán;

- más kutatásokból tudjuk, hogy a szülők vallásosságának jelentős hatása van gyermekük vallásosságára (Szántó: 1997). Minthogy azonban a szülők nemzedékére is igaz, hogy a vallásosak korábban vállalnak gyereket, mint a nem vallásosak, ezért nyugodtan valószínűsíthetjük, hogy a vallásos minta esetében a 17-23 évesek és a 24-30 évesek szüleinek átlagéletkora alacsonyabb, mint a teljes minta esetében. Ha pedig ez így van, akkor a vallásos mintában a 24-30 évesek is jelentősebb mértékben számítanak "második generációsnak" (mármint a kötelező iskolai hittan nélkül felnőtt első nemzedéket tekintve az első generációnak), mint a teljes minta esetében. Azaz szocializációjukat tekintve is közelebb vannak a 17-23 évesekhez, mint a teljes minta hasonló korcsoportja.

E többszöri csonkítás és átkódolás után végül is sikerült különbséget felfedeznünk a katolikus és a két történelmi protestáns egyház 30 alatti és harminc feletti nemzedékhez tartozó hívei között.

A katolikusok gyermekszáma a 30 feletti mintában jól kimutathatóan magasabb. A 30 feletti katolikusok nyolcada, a protestánsok ötöde gyermektelen. Három vagy annál több gyerek a katolikusoknál egyötödére, a protestánsoknak csupán egykilencedére jellemző. A fiataloknál azonban mindkét felekezeti csoport kb. 56%-a gyermektelen. (30 alatt a sokgyermekűség összehasonlításának még semmi értelme nincs!) Korábban láthattuk, hogy a vallásosság általában csökkenti a gyermektelenség esélyét a fiatalok körében is, a 30 alatti gyermekvállalást azonban a katolicizmus már nem erősíti. A vallásos 30 év feletti katolikusok 46%-a, a fiataloknak 50%-a nem tartja fontosnak a vallást a politikai életben. A protestánsok általában is némileg fontosabbnak tartják a vallást, sőt náluk a korcsoportok közötti különbség is eltűnik. Ez azonban nem azt jelzi, hogy a "politikai protestantizmusnak" ugyanakkora a bázisa, mint a "politikai katolicizmusnak", ugyanis arra a személyes kérdésre, hogy a megkérdezettnek fontos e politikus felekezete, a 30 feletti katolikusok 63%-a, a protestánsok 68%-a, a fiatal katolikusok 68%-a, a fiatal protestánsok 83%-a válaszolt nemmel. Azaz a politikai protestantizmusnak általában is kisebb a támogatottsága, mint a politikai katolicizmusnak, a fiatalság erre a különbségre ráerősít. Már korábban említettük az ebben kérdésben szélsőséges véleményt, miszerint a vallásos emberek tizede úgy fogalmaz, hogy ez számára nagyon fontos. E kicsiny szélsőséges csoporton belül a katolikusok általában felülreprezentáltak. Különösen felülreprezentáltak a katolikus fiatalok. A "politikai katolicizmus" lényegesen jobb eséllyel rendelkezik a vallásos fiatalok körében, mint a "politikai protestantizmus", az előbbi támogatottsága az adott csoport hetedét, az utóbbi viszont csupán harmincadát teszi ki. A vallásos katolikusok mind a fiatalok, mind a szülői nemzedék körében fontosabbnak tartják a párválasztásnál a felekezetet, mint a protestánsok, viszont a korcsoportok között különbség már nem észlelhető. A barátok felekezetét is jobban ismerik a katolikusok, mint a protestánsok, mi több a fiatalság ezt a különbséget még el is mélyíti.

Az egyházi adófizetés kérdéskörében a szülői nemzedéknél alig van különbség a felekezetek között: a protestáns fiatalok viszont jelentősen kevésbé adófizetők, mint katolikus kortársaik. Hasonló a helyzet az adakozásnál is. A fiatal katolikusok adakozási gyakorlata alig gyérebb, mint az idősebbeké. Mindkét generációnál 90% körül mozog, a protestánsoknál viszont a generációs különbség már kimutatható: a 30 felettiek 92%-a, az az alattiak 73%-a adakozott. Az adományozásnál a helyzet megfordul, ez ugyanis mindkét korcsoportban némileg jellemzőbb a protestánsokra, mint a katolikusokra. Az egyházi szolgáltatásokért való fizetés a szülői nemzedéknél a katolikusokra inkább jellemző, a fiataloknál a különbség eltűnik.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-49-44.htm