A részben kormányközeli pozícióban lévő egyházias
értelmiségnek láthatóan abban a súlyos kérdésben kellett döntenie, hogy - a
szívüknek eredetileg egyformán kedves - erkölcstant, vagy a hittant hozzák
hátrányos helyzetbe; hiszen az erkölcstan bevezetése a hittant látogatók számát
csökkentette volna. Az erkölcstan bevezetését tehát elejtették, az iskola
erkölcsi megújításáról azonban - sem mint MDF-KDNP politikusok, sem mint
szerepüket "kiterjesztetten" felfogó tanárok - nem mondhattak le. Így került a
javaslatba az erkölcsi értékek képviselete - és az ennek kontrollját,
értékelését végző "Regionális Oktatási
Központ". Az ezzel kapcsolatos egész mérlegelési tevékenységet megzavarta
azonban a világnézeti semlegességgel kapcsolatos különös játszma.
A
világnézeti semlegesség kérdése
A kronologikus rend helyett először logikailag kíséreljük meg
összefoglalni a fogalom karrierjének magyarázatát.
Ha az állami iskola "ateista" iskola (ahogy a kilencvenes
évek eleji-közepi helyzetet a nagyegyházak alkalmanként értelmezték), akkor az
egyházias hívők számára lelkiismeretükkel nem ellenkező oktatás csak az egyházi
tulajdonú iskola lehet, a társadalom nem egyháziasan vallásos abszolút többsége
pedig elvileg magániskolába kényszerül. Ha az állami iskola (központilag
szabályozottan) valamiféle - nyilván nem felekezeties, ez fel sem merült -
keresztény értékrend mentén szerveződik, akkor a vallásos nevelést nem kívánók
kényszerülnek magániskolába.
Ha az állami iskola világnézetileg semleges, akkor azt ugyan
az egyházias, a maga módján hívő és az ateista egyaránt látogathatja - szóltak
az emellett érvelők. Még az alkotmánybírósági döntés előtt az oktatáspolitikai
szférából emellett érvelt az MKM (rövid ideig) volt politikai államtitkára, Mészáros István (KDNP); az MKM egyházi
iskolákkal foglalkozó biztosa, Korzenszky
Richárd; a parlament oktatási albizottságának elnöke, Sasvári Szilárd (FIDESZ); a Fővárosi Önkormányzat oktatási
bizottságának elnöke, Sáska Géza
(FIDESZ); a fővárosi önkormányzat illetékes főpolgármester-helyettese, Marschall Miklós (SZDSZ); a megyei jogú
városok oktatási bizottsági elnökei konzultatív fórumának elnökasszonya, Moldován Judit (FIDESZ); az OÉF tagok
közül két nagy szakszervezet oktatáspolitikában legaktívabb vezetője, Pokorni Zoltán (PDSZ) és Szöllősi Istvánné (PSZ) a területi
önkormányzatok országos szövetségének főtitkára, Köllner Ferenc; a szakmai szervezetek többsége, és a diákszervezetek.
Az alkotmánybírósági döntés után ennek képviseletére vállalkozott Mádl Ferenc
az új miniszter, illetve a közoktatásért felelős helyettes államtitkár, Dobos Krisztina is (Magyar Hírlap: 1992.
március 16.). (A tanulmány véglegesítésének pillanatában sok mindenki máshol
állt, mint 2000 nyarán. A szerző nem tartja indokoltnak, hogy e bőséges
névsorból bárkit eltávolítson: a jelzett politikusoknak a kilencvenes évek
elején tanúsított álláspontjáról van szó. Fájdalmas kötelességünk megemlíteni,
hogy Köllner Ferenc és Moldován Judit azóta fiatalon elhunytak.)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
15-52-21.htm