Az államosítás megkérdőjeleződése

A történelmi múlttal való szembenézés - Pozsgai Imre reformkommunista politikus köréből irányított - részeként a korszak vezető reformlapja, a Magyar Nemzet cikksorozata a Pócspetri-ügyet és a Mindszenty-ügyet párhuzamos történetként mutatta be, előkészítve a közvéleményt "az egyházi iskolák államosítása beleillik a Rákosi-rendszer-féle törvénytelenségek sorába" később kimondott elvéhez. Ezt az állítást azért kellett alaposan előkészíteni, mert a hetvenes évektől a történelmi tanulmányok és visszaemlékezések - még a negyvenedik évfordulón, 1988-ban is - nem a szocialista forradalom győzelmeként, hanem az elmaradt polgárosodás "behozásaként" értékelték az iskolaállamosítást.

Az erősen kompromittálódott ÁEH helyett az egyházakkal kapcsolatos ágazati politika mindinkább a Művelődési Minisztériumba helyeződött. Glatz Ferenc művelődési miniszter és a katolikus gimnáziumok vezetői között nagy nyilvánosságot kapott levélváltás zajlott, s a katolikus és református egyház köreiben már ekkor számolni kezdtek államosított ingatlanok sorsával. "Az egyházi ingatlanok visszaadása nemzeti érdekünk" - nyilatkozta Glatz 1989 nyarán Mogersdorfban, ősszel - a Fasori Evangélikus Gimnáziumban megtartott országos évnyitó után - pedig már megbeszélést tartott katolikus főpapokkal az ingatlanok leendő visszaszolgáltatásáról. (Magyar Hírlap: 1989. július 5., 6.; Magyar Nemzet: 1989. október 11., 3.)

Az első oktatási célokat szolgáló ingatlanátadások még a külpolitikai nyitással is összefonódtak; az elsőként megnyílt fasori evangélikus gimnáziumot George Bush is meglátogatta (Tér-kép: 1989/23, 12.). Amerikai-magyar református egyházi alapítvány született a sárospataki gimnázium támogatására, s a rendszerváltásban közismerten aktív amerikai nagykövet, Mark Palmer is aktívan közreműködött (Tér-kép: 1989/37, 7.; Magyar Hírlap: 1989. szeptember 28., 2.). Szintén külföldi segítséggel szerveződtek újjá a kalocsai iskolanővérek (Magyar Hírlap: 1989. szeptember 18., 3.).

Az iskola-visszaigénylések közül elsőnek a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumé merült fel, a református egyház - kifejezetten "világi", részben emigráns értelmiségi csoportok szorgalmazására - 1989 januárjában igényelte vissza a volt Baár-Madast, s a pozitív válasz októberre meg is érkezett. (Vasárnapi Hírek: 1989. január 29., Esti Hírlap: 1989. október 4., 4.). Igazgatónak a szabadgondolkodó református értelmiség egyik vezető alakját a szekularizált értelmiségi körben is nagyra becsült történelmi nevet viselő Bibó Istvánt kérték fel. (Mai Nap: 1989. október 13., 7.)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-57-34.htm