A kritika arra is felhívta a figyelmet, hogy az ingatlantörvény az egyházi megújulási folyamatot, a "feudális vonások" (Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát kifejezése) felszámolását akadályozza, hiszen a hívők kinyilvánított akarata helyett az egyházi hierarchiát hozza döntő pozícióba, a hívők az iskolát püspökeiktől kapják. A törvény ezzel is hátat fordított az eötvösi elképzelésnek, amely a katolikus autonómiát - azaz a hívők és alsópapság demokratikus beleszólását az egyház világi (s persze nem teológiai, ami magával a katolicizmussal ellenkezne) ügyeibe - éppen az iskolaügyön keresztül látta megvalósíthatónak.

Az aggodalom az utóbbi ügy - és persze az egyházak "túlvállalása" - következtében elérte azt a szintet, hogy miközben a nagyegyházak vezetése a kormánykoalíció mellé állt, a nagyegyházakon belül ellenzékinek számító lelkészek és világi értelmiségiek immár nyíltan szembefordultak a törvénnyel s a koalíció egyházpolitikájával. A napi sajtón kívül elsősorban az Egyházfórum, a Mérleg (a Pax Romana lapja), az Igen, a Zsinati kör publikációi és az Egyház és Világ biztosítottak publicitást ezeknek a véleményeknek.

Az egyházak "túlvállalása" még azokat is aggodalomra késztette, akik nem értettek egyet azzal az interpretációval, amely az egyházak modern társadalomban betöltött feladatában - II. vatikáni zsinati, illetve a holland és német protestáns teológiát követő módon - a karitatív-diakonikus és nem az iskolafenntartó-pasztorálási funkciót hangsúlyozta. Sokan - köztük Korzenszky Richárd, az egyházi iskolák MKM-alkalmazott, de eredetileg bencés paptanár biztosa - aggódtak, hogy a megfelelő számú pedagógus híján egyszerűen táblacsere lesz az egyházi iskolák indítása. Mások a kifejezetten elkötelezett szellemiségű tanulógárdát határozzák meg a sikeresen működő és "valóban egyházias" iskola indítófeltételéül. A "meglévő intézmények erősítése, vagy újabb intézmények alapítása" alternatíva a 16. század óta élő, és az 1850-es évek óta akut probléma az egyházakban. Az erőtartalékok végességéből többek - pl. Ritoók Zsigmond református főgondnok szerint is - bizonyos oktatási funkciókról, pl. az egyházi tanítóképzésről való ideiglenes lemondás, és ehelyett kollégiumszervezés következne. Hasonlóképpen az egyetemalapításban is két álláspont létezett: az önálló egyetem alapításának költségesebb és ingatlanigényesebb koncepciója - ennek megvalósítása lett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, és a meglévő tudományegyetembe való betagolódás koncepciója, ami a szegedi kísérletben manifesztálódott.

"A törvény sok tekintetben zsákutcába vitt bennünket... Aki visszakér, az népszerűtlen, s még a legártatlanabb is gyanúba keveredik. Másrészt a társadalomban zavarokat okoz egyik-másik intézmény kiiktatása és új szellemben történő újraindítása" - nyilatkozta Várszegi Asztrik. (Igen: 1993. október 29., 22.) (A legmodernebb gondolkozásúnak tartott magyar főpap mozgásterének korlátját jelzi, hogy az egyiskolás települések kérdésében csak aggodalmas, de nem zárja ki az iskola-visszaigénylést.)

Ezek az álláspontok azonban rendre kisebbségben maradtak, erről persze nem csupán az ingatlantörvény és a parlamenti pénzelosztás logikája tehet, hanem az egyház-szociológiai helyzet is: Tomka Miklós adatai szerint "a városi közép- vagy felsőfokú végzettségű fiatal felnőttek, akik a kevésbé intézményfüggő, újszerű vallásosságot képviselik, Nyugat-Európában 20-25%-ot, Magyarországon csak 15%-ot képviselnek a vallásosak között" (HVG: 1993/32, 32.). A vallásos hitek és attitűdök - a maradék hetvenöt vagy nyolcvanöt százalékot tekintve is - Magyarországon sokkal tradicionálisabbak, mint Nyugat-Európában, ahogy erre Szántó János szociológiai felmérése rámutatott. (Szántó: 1990)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

16-01-28.htm