A visszaigénylés rendjét végül is ennek az alapnak a nagysága szabályozza, így - ahogy az egyházi kapcsolatok főosztályvezetője, Platthy Iván fogalmazott - "ma már rá sem lehetne ismerni azt eredeti sorrendre" amit az egyházak állí­tottak fel, annyira felborult a kényszerű gazdálkodás miatt. A bizottság így - pénzhiányban rákényszerült, hogy konk­rét javaslatok alapján szavazzon a pénzről. Ekképpen a bizottság gyakorlatilag egyházpolitikai és oktatáspolitikai mér­legelő szervvé vált, noha a törvény eredetileg nem szánt ilyen feladatot neki. (Magyar Hírlap: 1993. december 31., 4.)

Az ingatlan-visszaadások gyorsulására olyan körülmények között került sor, amikor a választásokra készülő mindhárom ellenzéki párt - súlyos (bár nem a nyilvánosság előtt zajló) belső viták után - lehátrált az ingatlantörvény várható módosításával kapcsolatos 1991/92-ben még egyértelmű álláspontjáról. Horn Gyula szocialista vezető (aki Vanó Magdolna, az MSZP Hívő tagozatának elnöke jelenlétében tárgyalt az esztergomi érsekkel) (OS. 1993. 06. 08.) szerint az egyházi ingatlan-törvény minél gyorsabb (!) végrehajtása szükséges, a FIDESZ egyházpolitikusai és az SZDSZ vezető politikusai is kijelentették, hogy nem kívánják az ingatlantörvényt módosítani.

Az MDF-en belüli vélemény-különbségekre utal, hogy az oktatási bizottság - ekkoriban megválasztott - elnöke, Karsai Péter úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha az oktatási intézmények nagy többsége - Hollandiához hasonlóan - egyházi kézben lenne, az akkori közoktatási államtitkár-helyettes asszony, Dobos Krisztina viszont határozottan cáfolta, hogy ilyen jellegű célkitűzései lennének a minisztériumnak. Az egyházi igénylések nyomán az intézmények 4-5%-a lenne állami, jelenleg kevesebb mint két százalék, hangsúlyozta az egyházi főosztály is. (Magyar Hírlap: 1992. október 15., 4.) (Boross Péter belügyminiszter a későbbiekben az egyházi iskolák kívánatos arányát 20, a KDNP pedig 20-30%-ban határozta meg.) (Népszabadság: 1993. október 14., 6.)

Az is világossá vált, hogy a kormányzat - a külön megállapodás segítségével - milyen irányban fogja befolyásolni az egyházi iskolák helyzetét: 1992 augusztusában az MKM a pedagógusok béremelését kiterjesztette az egyházi intézményekre, de a magánintézményekre nem. Tette ezt annak ellenére, hogy a parlament önkormányzati és kulturális bizottsága állást foglalt a nem önkormányzati iskolák egyenlő kezelése mellett (PDSZ Ráció: 1992. szeptember, 8.) A politikai államtitkár pedig kijelentette, hogy olyan alapot kíván létesíteni, amelyből az egyházi iskolák finanszírozását ott is meg lehet oldani, ahol az önkormányzat nem vállalja a normatíva kiegészítését - látszik tehát, hogy a későbbi közoktatási megállapodások terve már ekkor megvolt. (Magyar Hírlap: 1992. augusztus 29., 9.)

Az alkotmánybíróság döntése

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

16-02-31.htm