Míg az egyházi iskolák finanszírozásának kérdésében az eredeti kormánypárti törekvések teljes sikerre vezettek, csak részleges volt a siker az egyházi iskolai pedagógusok közalkalmazotti státusával kapcsolatban. A törvény a káderproblémákra olyan választ adott, mely sem az egyházak, sem számos kormánypárti képviselő számára nem volt elegendő. Az egyházi iskolai pedagógusokat ugyanis nem nyilvánította közalkalmazottaknak, s a nem pedagógus végzettségűek - magyarán pl. papok - számára csak a kollégiumi nevelőként való alkalmazást engedte meg. Az MDF két parlamenti képviselője - Karsai Péter és Nyerges Tibor - a történelmi egyházakkal folytatott megbeszélés után leszögezték: úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az egyházi iskolák pedagógusait - bérezési szempontból, az ott töltött idő jogszerző időnek nyilvánítása szempontjából - vonják a közalkalmazotti törvény hatálya alá. (Magyar Hírlap: 1993. október 19., 5.)

Alig egy héttel később az MKM már elkészítette az egyházi alkalmazott pedagógusok "közalkalmazottasításának" törvénytervezetét, a Munkaügyi Minisztérium (MuM) jogi osztálya azonban szembeszállt ezzel. A MuM azt lehetségesnek tartotta, hogy a költségvetéstől kapott támogatás feltétele legyen, hogy az egyház ilyen - kvázi közalkalmazotti jogokat garantáló - megállapodást köt az alkalmazottaival - de a közalkalmazotti státus kiterjesztésétől ódzkodott. Politikailag a MuM láthatólag inkább azért aggódott, hogy a "tiszta" magániskolák is befolynának a közszférába, s ez a (piaci) munkajog által szabályozott terület veszélyes összehúzódását, s közalkalmazotti lét parttalan kiterjedését vonhatja maga után. (Népszabadság: 1993. október 27., 5.)

A MuM ellenállása ebben az esetben azért jelentős, mert ebben a kérdésben megosztott volt a - világnézeti, egyházi kérdésekben hagyományosan egységes - parlamenti és szakszervezeti ellenzék. Az egyházi iskolák pedagógusai számára önálló tagozatot nyitó Pedagógusok Szakszervezete is szorgalmazta ugyanis a közalkalmazotti státust, s ez már jelentősen kihatott a Szocialista Párt álláspontjára is.

Mindenesetre a közalkalmazotti törvényt eredetileg ebben az irányban módosítani kívánó Tarnóczky Attila és Rudics Róbert (mindketten MDF-es képviselők) elálltak eredeti szándékuktól, s csak a 13. havi fizetés megadását szorgalmazták az egyházi iskolák számára. (Új Magyarország: 1994. január 7., 6.)

Rendszerváltás

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

16-06-10.htm