Az óvónőképzők összetétele felekezeti és nemzetiségi tekintetben egyaránt tanulságos. Az óvónőképzésben a katolikus és evangélikus diákok népességbeli arányuknak nagyjából megfelelnek. A reformátusok 0,7-es alulreprezentációja, illetve az izraeliták 1,9-szeres felülreprezentációja figyelemre méltó. A katolikus képzőkben a katolikusok túlreprezetációja 1,4-szeres, a többi felekezet viszont egységesen alulreprezentált. Ennek ellenére a görög katolikusok kétszer kevésbé alulreprezentáltak a katolikus képzőkben, mint az államiakban, sőt még a görögkeletiek is jobban kedvelik azokat.

Az evangélikusok inkább az állami képzőben felülreprezentáltak, a katolikusokban ellenkezőleg. Az evangélikus képzőkben pedig egyáltalán nincsenek reformátusok. Utóbbi annak a jele, hogy a vallások látszólagos közelsége nem kellő biztonsággal magyarázza az összefüggéseket, valószínű ugyanis, hogy térszerkezeti magyarázata van a reformátusokkal szemben megnyilvánuló evangélikus numerus nullusnak - illetve az, hogy az óvodaügy az evangélikusságon belül elsősorban a szászok ügye.

Az iskoláztatási kötelezettség teljesítése, az alfabetizáció és a felekezetek

Iskoláztatási kötelezettség teljesítése szempontjából megállapíthatjuk, hogy a század utolsó évtizedében legrosszabb helyzetben a görög katolikus és görögkeleti népesség van: a tanköteleseknek több, mint egyharmada nem jár iskolába. Az évtizeden belül a görögkeletieknek kissé javul, a görög katolikusoknak viszont szinten marad az iskolázási mutatója.

Az államilag el nem ismert zugiskolák nagy számával, s a keleti ortodox tömbbel magyarázható, hogy a statisztika szerint minden ötödik izraelita gyerek nem járt iskolába. Mindenesetre öt év alatt az eredeti szint 91%-ára esett vissza az iskolába nem járó zsidók aránya - ez az evangélikusok mellett a legjobb javulási mutató.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

16-39-09.htm