Össz:a) Duna bal partja                                     1,056145                                   1,051457

Tisztán látható, hogy az objektívebb népszámlálás helyenként sokkal kisebb különbséget regisztrál, mint a tanügy­igazgatás. Árva megyében például a magyarok 122%-ra teljesítik a tankötelezettséget, ez pedig csak úgy lehetséges, hogy a tankötelesek összeírásánál szlovákként regisztrált gyerekek egy részét a tanügyi statisztika már magyarként vette számításba... Ugyanakkor az egész régióban szinte pontosan azonos - 1,05-ös alfabetizációs s hasonlóképpen 1,05-ös tankötelezettség teljesítő - magyar fölényről beszélhetünk.

Kérdésünk most már az, hogy ez a "magyar fölény" a gyerekek nemzetiségéből következik-e, vagy másból? Ha a szlovákokról bebizonyítjuk, hogy alfabetizációs szempontból kevésbé vannak hátrányos helyzetben, mint más szem­pontokból - abból nem kevesebb következik, mint hogy az oktatás a történetileg kialakult hátrányt csökkentő hatású.

A mérhető történeti hátrányok között a szülők - különösen az anyák - gyengébb iskolázottságáról már szóltunk - ez mindenképpen meghaladja a gyerekek alfabetizmusában észlelt különbséget. Tehát a dualizmus előtti korszak oktatás­ügye - melyet politikai értelemben nacionalizmussal vádolni logikai képtelenség - lényegesen nagyobb különb­ségeket halmozott fel ill. tolerált a nyugati felvidéken a szlovákok és magyarok között, mint a dualizmus állami oktatás­politikája.

Az öröklött egyenlőtlenségek között a kereső férfiak (egyszerűség kedvéért: az "apák") aránya az iparforgalmi népességben szintén fontos fejlettségi mutató. A régióban a kereső magyar férfiaknak már 47%-a az őstermelésen kívül talált megélhetést, a szlovákoknak viszont csak 29%-a. Természetesen településszerkezeti hátrány is kimutatható - a községben ill. külterületen élés is erősebb indikátora az analfabetizmusnak, mint a nemzetiség.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

16-55-06.htm