Ez az oktatás igazgatását az ország történetileg kialakult
közigazgatási képviseleti rendszerének egészétől kívánta elválasztani. A Ratióra fogalmazott, nem egészen másfél
évtizeddel későbbi országgyűlési válasz kimondta: a magyar tanügyigazgatás két
elven nyugszik. Az egyik elv szerint az oktatás igazgatásának az ország
közigazgatásával kapcsolatban kell állnia, abba kell szervesen integrálódnia.
Az 1791-es országos bizottság úgy fogalmazott, hogy a tanügyigazgatás "az
országnak semmiféle állás- vagy hivatásbeli lakosaira szabadalomképpen
(kizárólag) ne bízassék" (Kármán: 1909:2:73). Azaz: sem központi
hivatalnokokra, sem katolikus papokra nem
bízható.
A másik elv a községre helyezi a közoktatás felelősségét. Az
1791-es országgyűlési bizottság egyházközségi erőből, illetve földesúri
támogatással ingyenes oktatást kívánt megvalósítani, bár az egyházak
ellenállása miatt az 1827-es bizottság már elvetette az ingyenességet. Az
1843-as városi törvényjavaslat szintén a városnak ad meg minden jogot.
Magyarországon 1845 óta gyakorlatilag általános a
tankötelezettség. Egyes megyék már akkor tiltakoztak a felügyelet teljes
egészében egyházi kézbe való kerülése ellen - ennek azonban a későbbiekben
nincsen nyoma. Valójában sem a megyék, sem az egyházak nem tudták iskolába
járásra szorítani a tanköteles gyerekeket.
A
szekularitás kísérlete
A helyzet 1848-ban sok tekintetben megváltozott. Míg ugyanis
korábban a felekezeti autonómiaformák részei voltak, részei lehettek egy
nacionalista szempontból nem kívánatos központosításnak, a katolikus
tanügyigazgatás elleni küzdelem része lehetett a magyar protestantizmus és Habsburg ellenreformáció ütközetének,
addig az 1848-ban keletkező magyar felelős kormány idején a probléma
szükségszerűen a polgári értelemben vett nemzeti egység és a "feudális"
felekezeti széttagoltság alternatívájává fogalmazódott át. A magyar
pedagógustársadalom is átlátta, hogy a maga szabadsága és jóléte nem válaszható
el a közszabadság ügyétől.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
17-06-19.htm