A századforduló kultuszminiszterei az alsó tagozatában egységes középiskola gondolatával kísérleteztek. Nagy befolyású oktatáspolitikai erők törekedtek arra is, hogy az egységes középiskola alsó négy osztályának tananyaga a polgári iskoláéval azonos legyen. Jellemző, hogy még a polgári és a középiskola egységességének ellenfelei is az átlépés kormányzati eszközökkel történő könnyítését, a magánvizsgálatok szigorának enyhítését szorgalmazták. A századfordulón elérhető közelségbe került egy olyan iskolastruktúra kialakítása, melynek alapját az egységesnek megőrzött (tehát a német modellel ellentétben egy gimnáziumra előkészítő iskolatípus alternatívájával nem fenyegetett) elemi iskola képezi. E rendszer második szintje az alreáliskola-algimnázium-polgári iskola keverékéből létrejövő típus, amelyben nincsen latin nyelv (ezért elvileg még a népiskola felől is átjárható), viszont egységes műveltséget ad a polgárság tömegeinek és az értelmiségnek. Erre épült volna azután a 14-18 évesek klasszikus, reál, illetve szakoktatása. A késői kilencvenes évek kormányzati terveiben egy modern, sokkal kevésbé szelektív iskolarendszer képe áll előttünk. A görögös-latinos, latinos, illetve modern értékek mögött azonban külön-külön nagy erejű érdekcsoportok álltak. A modern erők természetesen elégedetlenek voltak azzal, hogy iskolatípusuk nem egyenjogú - azonban nem szívesen áldozták volna fel annak modern jellegét. Az I. világháborúig a technika, a gyakorlatiasság, a tőkés elemek befolyásának megnövekedéséig, a "tömegesedésig" kellett várni ahhoz, hogy az alsó tagozatában egységes, latin nélküli középiskolából törvényjavaslat szülessen - egy olyan törvényjavaslat, amelyet azután az 1918-ban felsejlő demokratikus Magyarország is felhasználhatott volna (MP: 1915: 299, 1916:246, 1918:1). A történelmi egyházak mindvégig a latinos műveltségeszmény monopóliumának védelmében szembehelyezkedtek a rendszer átjárhatóbbá tételével.

Az átjárhatóság általános - s nem fenntartó-specifikus - csökkenésének szociológiai bizonyítékaképpen - a természetesen a századfordulóhoz képest más országterületre, más népességre vonatkozó - 1933/34-es adatokat idézzük fel. Míg a fiú-polgárisoknak a századfordulón egyhuszada, addig ekkor már csak egyötvenede tanult tovább középiskolában, az ötödikes középiskolásoknak ez a mennyiség a századfordulón tizedét, a harmincas években kevesebb, mint huszadát jelentette. A századfordulón a negyedikes polgárisok negyede, a harmincas években már csak hetede léphetett felsőkereskedelmibe. A felsőkereskedelmiben korábban kétharmad-egyharmad arányban keveredhettek a polgárisok és a középiskolások, a harmincas években már háromnegyed-egynegyed arányban. Azaz - minden mérhető adatot tekintve - a századfordulóhoz képest a harmincas évekre jelentősen megnövekedett a középiskolai tanulmányi út zártsága, "a két párhuzamos létra" (Lukács: 1996) egymás között alig átjárhatóvá vált. Ezt - később ellenőrzendő hipotézisünk szerint - jelentős mértékben a megváltozó tantervpolitika is okozza.

A nemzetiségi kérdés és az egyházpolitika összefüggése Magyarországon

Az eddigiekben - ha nem is kizárólagosan - az állam-egyház-viszony egyházi oldalának főszereplői olyan egyházak voltak, amelyeket semmiképpen nem lehetett általánosan ellenzékinek tekinteni. Ezek a magyar uralkodó körökkel erősen összefonódottak voltak - azaz a római katolikus és a két nagy protestáns egyházról szóltunk.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

17-23-19.htm