E számítás szerint 1895 és 1923 között Budapesten a protestánsok szekularizációja lényegesen gyorsabb, mint a katolikusoké. S a tényleges, működő családokban - s most mindegy, hogy ennek statisztikai okai vannak, vagy tudatos választáson alapulók -, lényegesen gyakrabban találkoznak az emberek vegyes házasságban élő protestánssal, mint ilyenben élő katolikussal.

Egy-egy időpontra rendelkezünk rétegspecifikus adatokkal is. A fővárosi statisztikai hivatal ismert vaskos zöld köteteinek egyike Budapest "munkásairól", a másik pedig Budapest "polgárairól" tartalmaz adatokat. Noha ez az aggregáció meglehetősen durva, mégis érzékelhetünk valamit abból, hogy Budapest két nagy társadalmi osztálya - a "munkásság" 1929-ben és a "polgárság" az 1926-1930-as években hogyan házasodik. Először is kiindulhatunk abból, hogy a két csoport valóban lefedi a budapesti társadalmat. Ez esetben elmondhatjuk, hogy a katolikus-protestáns házasságok aránya 28 ill. 20%, azaz a munkásság némileg szekularizáltabbnak tűnik. (Illyefalvi: 1931, Illyefalvi: 1935, Karády: 1993) Ha úgy tekintjük, hogy nem fedi le azt, akkor a budapesti "munkások" 1929-es vegyesházasságainak és Budapest összes vegyes házasságainak különbségével kell előállítanunk a "nem-munkás" vegyes házasságok számát, illetve arányát. E szerint a katolikus-protestáns "nem-munkás" házasságok az összes nem munkás házasság 24%-át teszik ki. Ugyanakkor, ha a keresztény-izraelita házasságokat is hozzászámítjuk, valamint csak a valóban azonos felekezetűek házasságait tekintjük homogámnak a munkásság szekularizációs fölénye tovább mérséklődik, hiszen a munkás vőlegények 36,9%-a a nem munkás vőlegények 33,9%-a kötött vegyes házasságot. (Bp. stat. és közig.: 1930: 77)

Az egyházi szolgáltatások jelenléte a családi élet fordulópontjain

A családi élet - vallásos nevelésre kiható - fordulópontjai közül a vallásszociológia legáltalánosabban elterjedt megállapítása szerint legkevésbé marad el a keresztelő és az egyházi temetés. (Nyilvánvaló, hogy a gyerekkori vallásos szocializáció része a kisebb testvérek keresztelésének megtapasztalása, a nagyszülők, s más közeli családtagok temetése...)

Ezt tapasztalhatjuk a Horthy-korszakban is. Táblázatunk igen nagy pontossággal mutatja, hogy az adott felekezetűként állami nyilvántartásba vett csecsemők közül hány százalékot kereszteltek meg, illetve a halottak közül hány százalékot temettek el egyházi módon (1928-ban). (Természetesen korrektebben járnánk el, ha nem keresztelést, hanem bejegyzést mondanánk. Minthogy azonban az izraelita felekezet tevékenységéről a statisztikai évkönyv nem közölt adatot, maradtunk a keresztelés fogalomnál.)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

17-38-59.htm