A felekezetből való kilépésben viszont a két nagy protestáns közösség erősen felülreprezentált, hiszen a kilépők 38%-a református és 25%-a evangélikus az 1919-1928-as időszakban.

Lényegesen érdekesebb eredményekre jutunk, ha a felnőttkori egyházi szolgáltatások igénybevételét vizsgáljuk. Ezek közül a vizsgált nemzedékre közvetlenül is kihat "idősebb testvérei" házasodása. A felekezeties nevelés hatékonyságát pedig jól mutatja, hogy a családtól való függetlenedés pillanatában igénybe vesz-e a fiatal egyházi szolgálatot. A közhiedelemmel ellentétben meglehetősen sokak kötöttek kizárólag polgári házasságot. (Fontos mérőeszköz lenne, de nincsen ehhez megfelelő adat, a házasságon kívüli kapcsolatok ill. együttélések felekezeti összetevőinek jelzése...)

Magyarországon a katolikusok között kötött házasságok 9,7%-ánál nem működött közre az egyház, a reformátusoknál 9,6%-nál, az evangélikusoknál 5%-nál. (Egy kicsiny felekezetnél kisebb a homogámia valószínűsége, tehát aki homogám, annál valószínűtlenebb a templom elkerülése.) Izraelita esküvői adatok nem állnak rendelkezésre. A vegyesházasságoknak viszont kb. 40%-át nem felekezeties módon kötötték. (Az adat azért becsült, mert izraelita adatok nem állnak rendelkezésre. Ha feltételezzük, hogy minden izraelita-keresztény vegyesházasságot rabbi előtt kötnek - ami kizárt, hiszen pl. a Zsidó Lexikon egyetlen ilyen házasságkötést tart nyilván a magyar zsidóság történetében -, ez az adat 36%-ra csökkenne. Ha feltételezzük, hogy egyet sem kötnek rabbi előtt, 44%-ra nő.) (M. stat. évk.: 1928:21) A vegyesházasságot kötő katolikus férfiak 57,8%-a, a reformátusoknak alig 32,3%-a vette igénybe az egyház házassági szolgáltatását. 1946-ból nincsenek ilyen adataink.

Budapestről viszont hosszabb idősorra is vannak adataink. 1898-ban a budapesti házasságoknak 79,3%-át kötötték templomban, ezen belül a homogám házasságok 87,1%-át, a vegyesházasságoknak alig 54%-át. (Budapest: 1898: 82, 337) Más struktúrájú adataink vannak a későbbi évtizedekből, utolsó adatunk 1946-ból. Tudjuk, hogy Budapesten az összes házasságoknak csak 58%-át kötötték pap (ill. rabbi) előtt. Ez azt jelenti, hogy az azonos felekezetűek házasságainak (ami az összes házasság kétharmada) jelentős részét is csak polgári módon kötötték! (Budapest: 1944-1946:23, 177-179)

A fiatal felnőttek körében tehát a Horthy-korszakban is széles körben felvállalt magatartás volt a polgári házasság.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

17-39-46.htm