Hasonlóképpen megvizsgálhatnánk az egyes
felekezetekhez tartozók válási, illetve válás utáni újraházasodási adatait.
Közismert, hogy az elváltak aránya egy generáció alatt
többszörösére emelkedett, de az talán kevésbé, hogy a válás utáni újraházasodás - Budapesten - nem mutat összefüggést
azzal, hogy valaki ezt tiltó, vagy ezt engedő felekezet tagja: 1929 táján a
megházasodó "munkások" (pontosabban az ilyen nevű aggregáció) 7,1%-a, ezen
belül a katolikus munkások 6,7%-a, a megházasodó polgárok 13,6%-a, ezen belül a
katolikus polgárok 14,6%-a elvált családi állapotú. (Illyefalvi: 1931,
Illyefalvi: 1935)
Az elváltak arányának növekedése a magyarországi népesség
egyes korcsoportjaiban szintén igen figyelemreméltó. A trianoni területre
számítva a századfordulón a nőknek alig 0,3%-a elvált, 1920-ban már 0,7%-a,
1930-ban 1,2%-a, 1941-ben 1,4%-a, 1949-ben 1,6%-a. (1960-ban egyébként már
2,6%-a.)
Találunk ezeknél lényegesen szekularizáltabb korcsoportokat
is: 1900-ban 0,4%, 1910-ben 0,9%, 1920-ban 1,2%, 1930-ban 2,1%, 1941-ben 2,5%,
1949-ben 2,5%, (1960-ban 3,8%), 1970-ben 5,7% volt az adott népszámlálás
időpontjában legszekularizáltabb korcsoport elvált nőinek aránya. Ha pl. a
mindenkori 30-34 éves nőket kísérjük figyelemmel, megállapíthatjuk, hogy
1930-ban a fiatal nemzedék immár sokkal magasabb arányú szekularizációt mutat,
mint az idősebbeket is magában foglaló átlag. Ha az egyes generációkat kísérjük
nyomon kiderül, hogy a kiegyezés után született nőknek legfeljebb 0,8% volt
egyidejűleg elvált státusban, a tíz évvel fiatalabbak 1,3%-a, a húsz évvel
fiatalabbak 1,9%-a kerülhetett ebbe az állapotba - zömében a húszas években,
tehát középkorúan. Akik a századfordulón
születtek, tartósan és magasabb életkorban is válnak, ennek jele, hogy az
elvált nők aránya akkor a legmagasabb, amikor a kohorsz eléri a hatvan éves
életkort.
7. táblázat
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet
forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika
erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál
(Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos
kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján
készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai
szöveggyűjtemény - 1" c kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A
projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan
öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik,
hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen
egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő,
hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért
elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés
kétszer kerül az adattárba.
17-41-36.htm