A budapesti felnőttek körében megfigyelhetjük, hogy minél
magasabb társadalmi pozícióhoz tartozik valaki, annál kevésbé jár
istentiszteletre. A felső két csoportot együtt tekintve: az értelmiségiek fele
sosem járt istentiszteletre, további negyedük csak évente. Az önállóknak hatvan
százaléka tartozik ebbe a két csoportba. A szakmunkásoknak már csak egy-egy
negyede tartozik ide, a segédmunkásoknak pedig egy-egy ötöde.
Várakozásunknak megfelelően a másik végponton a két alsó
csoport egy-egy negyedére jellemző, hogy hetente jár templomba, az önállók
közül már csak minden 12. teszi ezt, az értelmiségiek közül pedig már senki
sem.
Ha a havi néhányszor templomba járókat összevonjuk ezzel a
heti templomjáró csoporttal "tökéletes lejtőt" kapunk: a segédmunkásoknak 40, a
szakmunkásoknak 30, az önállóknak 15, a magas társadalmi csoportba tartozóknak
pedig már csak 10%-a tartozik ide.
Az apák istentisztelet-járása szempontjából tehát Budapest
társadalma nem a "keresztény
Magyarország" fogalmából következő előzetes elvárásainknak tesz eleget, hanem a
klasszikus városiasodási modellnek.
Az apa iskolázottsága és istentisztelet-járása között
hasonló összefüggést találunk. A kérdőív hibája (miszerint nem kérdeztünk rá
arra, hogy a tanonciskolát polgári után vagy hat elemi után végezte a
megkérdezett édesapja) következtében az alacsonyabban iskolázottakat csak két
csoportra tudtuk osztani, ezért a tanonciskolát végzettek és a polgárit
végzetteket végül is célszerűnek bizonyult összevonni. Az érettségizett és annál
magasabb végzettségű apákat egy kategóriába kellett összefognunk, hogy az
elemszám túl alacsonnyá ne váljék.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf
)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
17-47-21.htm