A legszélesebb értelemben vett politizáló társadalom tudatában az iskolai hitoktatás, s általában az egyházak iskolai jelenléte - fentebb kifejtett tulajdonságai révén - többféle értelemben is összefonódott a Horthy korszakkal és az 1944-45-ös esztendő traumájával.

a) Részt vett a nemzetfogalom olyan alakításában, amely a magyar szakmunkásság és értelmiség politikailag a kormánnyal szemben álló, ill. zsidótörvények által érintett részét személyében is sértette, más részét mindennapi kompromisszumokra kényszerítette, valamint - e két körnél bizonyíthatóan szélesebb kör számára - a nacionalizmust az 1944-es nemzeti tragédia felelősévé tette.

b) Részt vett a kereszténység-fogalom olyan alakításában, amely a katolicizmust és a protestantizmust - sőt magát a felekezeties vallásosságot - mintegy hozzákötötte a politikai konzervativizmushoz és a konzervatív társadalom-politikához, a fennálló struktúrákhoz.

c) Az egész hitoktatásra jellemző antijudaista tanítások, számos hitoktató antiszemita politikai mozgalmakban való részvétele, és az áttérésekhez szükséges hittani vizsgák révén a hitoktatás felelőssége még a holokauszttal kapcsolatban is érdemben vetődött föl. (Az antijudaizmus persze másutt is jellemezte a hitoktatást, de Majsai Tamás felhívta a figyelmünket a hazai antijudaista felfogás speciális ellentmondásosságára, vagyis arra, hogy a hittankönyvek azért találják elítélendőnek a bibliai zsidóságot, mert politikai királyságot, világi megváltót remélvén nem ismerték fel a Messiást. "Itt és most" az egész ország a politikai a messianizmus irányában haladt.) Az izraelita felekezetű tanulók a felekezeti rendszert domináló katolikus szférából gyorsabban szorultak ki, mint ahogy azt az állami törvények megkövetelték, az evangélikusok pedig a két háború között jelentősen megnövelték az izraelita szülőktől beszedendő középiskolai tandíjakat (Karády: 1997).

d) A hitoktatás "érdekköre" egyháztársadalmi részarányához képest - legalábbis a hittankönyvek és a hitoktatók lapjai cikkeinek tanúsága szerint - csak kevéssé vett részt a katolikus és protestáns szociális mozgalmakban, s még kevésbé a liberalizmus felé is nyitott katolikus ill. protestáns szerveződésekben.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

17-51-48.htm