"A koalíciós korszak legveszedelmesebb vitája volt" - emlékezik Ortutay (Ortutay: 1978:3). Nem véletlen, hogy pártprogramként akkor fogalmazódik meg az iskolák államosítása, amikor a hagyományos - különösen bonyolult paritásos - helyzet felborul, s a két munkáspárt egyesül, önmagában 40%-os tömböt képezve a parlamentben - elsöprő befolyást szerezve a koalíción belül. Bizonyos információk szerint ekkoriban még csak az általános és népiskolák államosítására készültek, a középiskolákéra nem. (Egykori Párttörténeti Intézet Archívuma 274 f. 21 cs. 76 ő. e.; és CSPL 1200/1948. EPL 4566/1948) A 305 elemi, illetve polgári iskolából csak 60 volt felekezeti kézben és 11 magán, illetve egyesületi tulajdonban. Ha összehasonlítjuk a gimnáziumokra vonatkozó adatokkal, akkor kiderül, hogy míg az általános iskoláknak csak 19%-a volt felekezeti tulajdonban, addig a gimnáziumoknak közel fele, az 56 gimnáziumból 23 felekezeti, és 4 egyesületi illetve magánkézben volt. Mindenesetre az államosítás 24 000 felekezeti iskolában tanuló fiatalt érintett és 3000 egyéb, nem állami iskolában tanulót. Az államosítás hívei elsősorban a felekezeti pedagógusok sérelmeit felkaroló politikát kívántak folytatni. Mihalovics Zsigmond, az Actio Catholica (AC) országos igazgatója meg is állapította: "Az államosítás tervének sikerült már megnyerni a hitvallásos tanítók jórészét." - idézi Balogh Margit (EPL 4366/1948).

Az egyházi tanítókra az egyház csak kevéssé támaszkodhatott, hisz a sok évtizedes huzavona után a felekezeti pedagógusok valóban egyenlő (a kántori díjazással nem számoló) díjazása most került először kézzelfogható közelségbe. Ráadásul az államosítás még könnyíthetett is a tanító terhein, nem kellett az iskolaszék, a helyi pap sokirányú kívánságaira figyelnie. A kötelező hitoktatás fennmaradása miatt pedig a világnézeti kompromisszum sem tűnt elviselhetetlenül nagynak. A tanítóság érdekeinek a képviseletére pedig a kifejezetten kommunista - Lukács Sándor vezette - pedagógus szakszervezet vállalkozott. A kormányprogramban - a világháborút megelőzőhöz hasonlóan, de több konkrét reménységgel - szerepelt a pedagógusok helyzetének javítása, a szakma presztízsének növelése.

Radikálisan fogalmazott a Szociáldemokrata Párt lapjának május 1-jei száma. Szalai Sándor egész oldalas írásában, sorra véve a közoktatás problémáit, a közoktatás tervszerű fejlesztésének szükségességét hangoztatta. Ehhez viszont nem lehet hozzálátni anélkül, "hogy végre ne hajtanók iskolarendszerünk államosítását. E nélkül egy lépéssel sem jutunk előbbre!" (Népszava: 1948. május 1.) A parasztpárt a kommunistákhoz csatlakozott (Tóth I.: 1973). A református Zsinati Tanács 1948. április 20-i ülése egyértelműen hitet tesz, a demokrácia, a köztársaság, a földosztás stb. mellett, de "hangoztatja, reméli, hogy tovább teljesítheti mindazokat a nagy feladatokat, amelyeket az ő Urától az igehirdetésre, a tanításra, a misszióra, a szeretet munkásságára és az egyház kormányzására kapott (XV-36-1948). Az Új harangszó - ugyanabban a számában, ahol Ravasz László búcsúját közölte, jelzi, hogy a kormány hivatalos nyilatkozata előtt megindult a sajtó össztüze (Új Harangszó, 1948. május 1.). A lap maga kísérli meg a döntésmechanizmus koreográfiáját felrajzolni. A sajtótámadással indult kampány folytatódott a pedagógus szakszervezetben a katolikus iskolák ügyében. Az első félhivatalos tájékoztató április utolsó hetében hangzott el a kultuszkormány és a református, illetve evangélikus egyház iskolaügyi megbízottai között. E szerint szeptembertől a falusi felekezeti iskolák kerülnek államosításra. 1948. május 3, a Szabad Nép vezércikke: "Ma már csak Magyarországon és Franco Spanyolországában működnek állami pénzen fenntartott egyházi iskolák. Május 7-én az MKP Politikai Bizottsága az iskolákat államosító törvény tervezetével kapcsolatos határozatokat hozott: az egész tanszemélyzetet átveszi az állam. A másik fontos határozat - és ez jelzi a döntő változást -, hogy a törvényben kell lennie egy szakasznak, amely a régi történelmi múltú iskolák esetében különleges eljárást állapít meg. Ez pl. azt jelentheti, hogy az illető egyháznak joga lehet befolyást gyakorolni az iskola tanmenetére. A kivétel egyértelműen utal arra, hogy a szóban forgó törvénytervezet már nemcsak az alsófokú iskolákat, hanem a középiskolákat is államosítani akarta - írja Balogh Margit.

Május 9-én jelent meg a sajtóban a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozatának tervezete, amely tartalmazta a munkáspártoknak az iskolakérdésben elfoglalt álláspontját is. "A demokratikus nevelés egységének biztosítására a Párt követeli: egységes állami tankönyvek bevezetését valamennyi iskolába, valamennyi fokozatban, a tanügyi igazgatás egységesítését és korszerű reformját, az egyházi iskolák államosítását, az egyház hitoktatási jogának és a papnevelő iskolák egyházi jellegének csorbítása nélkül." (Szabad Nép: 1948. május 9.)

Az Új Ember - akárcsak korábban a protestáns lap - megkísérli rekonstruálni a döntési folyamatot: e szerint 1947 ősze óta támadják a katolikus iskolákat. (Ú. E.: 1948. május 9.) Május 10-én Mindszenty a katolikus pedagógusokhoz intézett körlevelében tiltakozik, ellenállásra szólítja, sőt kötelezi őket. Mindszenty körlevele szerint a katolikus tanítók az államosításban való részvétel puszta tényével kiközösítés alá esnek (id.: Lukács: 1982:46).

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

17-53-53.htm