Az ideológiai vita

A kormány nem kívánt a kérdésről ideológiai vitát nyitni kétségtelen, hogy ez taktikailag reménytelen is lett volna. Egyetlen igazán ideológiainak tekinthető momentum merült fel: a nemzeti közgondolkodás egységének követelménye. A törvény előadója a felekezeti oktatás fő hibájának azt tartja, hogy ha kezdetüktől különbözőképpen gondolkoztak az állampolgárok, nem jöhetett létre nemzeti egység (Földet: 293).

Barankovics ellenérvelése szerint a keresztény szülő követelménye, hogy a gyermekének nevelése keresztény legyen, "éppoly elvitathatatlan, mint aminő elvitathatatlan egy más világnézeti szülőnek az a szubjektív joga, hogy gyermekét a maga világnézetének képére és hasonlatosságára igyekezzék formálni" (Földet: 238). A nevelés a három közösség, a család, a társadalom és egyház közös joga. Több köze van a gyerekhez a családnak és a társadalomnak, mint az államnak. A családnak elsőbbsége van a nevelés terén. A Kisgazdapárt szónoka erőteljes gúnnyal utasítja vissza Barankovics érvelését a természetjogról: "van az ő álláspontjánál még orthodoxabb álláspont is, iparkodjék azt magáévá tenni: e szerint a szülők is az egyháztól kapnak megbízást gyermekeik nevelésére" (Földet: 381). Az egyháznak saját, nem természetjogi érvelése, hogy híveit hitbeli vagy erkölcsi eltévelyedésektől megóvja. Ez is a katolikusok világnézetéhez tartozik - mondja Barankovics.

Mi egyáltalán nem vitatjuk, hogy az állam a világiakat nevelő iskolák mindegyike felett felügyeleti jogot gyakorolhat - mondja Barankovics - a tanítói személyzet alkalmasságát megszabhatja és ellenőrizheti, az általános kultúrának megfelelően a tanulmányi rendet megállapíthatja, és minden alkalmas és igazságos eszközzel gondoskodhatik arról, hogy az iskolákban az állampolgári engedelmesség követelményeinek megfelelően oktatás és nevelés folyjék" (Földet: 324). - Barankovics tehát a lehető legmesszebb elmegy, ameddig csak elmehet. Egyébként az előadó is: a mi részünkről soha nem terjedt és nem is terjedhet ki odáig a dolog, hogy ne ismerjük el az egyház örökkévaló és isteni feladatait, (Földet: 302). Nem ideológiai ez a konfliktus sem, hanem hatalompolitikai, Ortutay jellegzetes megjegyzése szerint: "Ez is investitura harc" (Földet: 304).

A kisgazdák még jelzik elveik nem egészen azonosak a munkáspártokkal, sőt az azok álláspontját teljesen elfogadó Ortutayval. A kisgazdák hivatalos szónoka szerint "az volna az ideális állapot, ha háromféle iskola között is választhatnánk egy faluban", így azonban anyagilag lehetetlen, hogy osztott iskolák legyenek, hogy megvalósuljanak a nyolcosztályos általános iskola követelményei (Földet: 346). Az oktatás tartalmi változása körül kibontakozó vita szintén az ideológiai vita egyik alkérdésének tekinthető. A javaslat előadója a várható új tartalmat úgy interpretálta, hogy

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

17-54-56.htm