"Ne féltse senki az állami iskolák tanrendszerétől, se azok tankönyveitől, se azok szellemétől az új magyar nemzedéket. Az állami iskolák tisztességes, művelt, az élet és a történelem problémáiban járatos, az iskolai önkormányzaton belül fejlődő jó magyar demokratákat fognak nevelni, akiknek a szülői ház a továbbra is kötelező hitoktatás és a vallásgyakorlat teljes szabadsága megadja a módot arra, hogy jó hívei legyenek egyházunknak is" - mondja a törvényjavaslat kisgazdapárti előadója.

A kisgazdák szónoka ideológiailag rendkívül optimista: "1848-ban a francia forradalom nagy emberei előrelépésének második nagy árama ért el hozzánk és ötvöződött azzal, ami a magyar múltban valóban nagy. Így szintetizálódik majd a marxizmus és a magyarság is..." - nem marxizmust fognak tanítani tehát az államosított iskolákban (Földet: 385). "Az állami iskolamonopólium... a világnézeti totalizmus veszélyét rejti magában az oktatásban és a nevelésben" - fogalmazza meg viszont Barankovics. Nem azt állítja tehát, hogy másnaptól új világnézet lesz az iskolában, csupán a totalitarizmus veszélyét említi.

Láthattuk tehát, hogy a koalíciós pártok nem voltak hajlandók elismerni a harc ideológiai vonatkozásait - valószínűleg taktikai okokból. Az ideológikumot inkább az ellenzék érzi, s vádolja vele a kormányt. Hogy az iskolák államosítása igenis ideológiai, világnézeti kérdés is, megint csak a radikálisok, a "kormányzati reménytelenség" alapján álló elvhű politikusok merik kimondani helyeslőleg. Szekeres János, a radikálisok kijelölt szónoka, saját 1914-es programjukra hivatkozik. Ő nyíltan fogalmaz: "az állásfoglalás világnézet kérdése, ez a kulturális honfoglalást jelenti" (Földet: 413).

A politikai érvek

A politikai érvelés elsősorban a klerikális reakció és a demokrácia közötti küzdelem részeként kívánta bemutatni, s a gyárak államosításával, illetve a földreformmal és a köztársasági törvénnyel helyezte egy sorba. Az előadó hangsúlyozta, "ennek a törvényjavaslatnak híre az elmúlt hetekben mély hullámokat vetett a magyar közvéleményben éppen úgy, mint annak idején, mondjuk, az egyházpolitikai törvényjavaslat a polgári házassággal, amelynek tárgyalása öt esztendőn keresztül tartott, és amelybe három kormánynak a pozíciója rendült bele" (Földet: 287). Az előadó beszédében szereplő "agitáció a katolikus egyház bizonyos körei részéről" (Földet: 301) kifejezés, illetve a hercegprímás személyes halandóságának, illetve a progresszíó gondolatának és az egyházi gondolatnak a szembesítése a legfőbb eszköz (Földet: 307). Példának hozza a földreform és a köztársaság elleni állásfoglalást, a magyar reakció most az egyház egyes vezetői mögé sorakozott fel" (Földet: 309). Az előadó még megemlíti, a "jóhiszemű emberek között is" sokan vannak, akik ebben egyházellenes harcot látnak (Földet: 308). A kisgazdapárt szónoka rákérdez - mi lesz, ha Mindszenty kiközösítése után mégis megkötik a konkordátumot a Vatikánnal, a magyar klérus feje felett (Földet: 385-386).

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

17-55-27.htm