A döntés és az utána következő hónapok

A parlamenti viszonyokból következően az ellenzéki képviselők nem tudták még a név szerinti szavazással sem megakadályozni a törvény győzelmét. A parlament 362 képviselőjéből 230 vállalta a "kiátkozást". Több mint felük marxista pártnak volt a tagja, jelentős részük pedig más vallású, de akadtak köztük katolikusok is. 63 képviselő szavazott nemmel. A keresztény női tábor ekkor 4 képviselővel, a Demokrata Néppárt 60 képviselővel rendelkezett, tehát önmagukon kívül csak egy-két embert tudtak az ellenzékből megmozgatni. Megállapíthatjuk tehát, hogy Mindszenty kiátkozása egyáltalán nem volt hatékony. Az egyházi iskolákat ért vádakra utólag felelt az Új Ember.

Az analfabetizmusról megjegyzi: az országos átlagnál jobb a helyzet a Dunántúlon, ahol négyszer annyi a hitvallásos iskola mint a többi, a legrosszabb az Alföldön, ahol kevés katolikus iskola van. A tanítóhiány főleg a tanyai iskolákat jellemzi, s ezek nem hitvallásosak (Ú. E.: 1948. augusztus 8.). Az alacsonyabb színvonal vádjára feleli: a tanulmányi versenyeken az első díjasok 73%-a nem állami, hanem felekezeti iskolából jött. A katolikus tanszemélyzet minősítése jobb volt, mint az államiaké.

A tömegdemonstrációt a baloldal ebben a szakaszban sem tartja szükségtelennek. "Még folyt a Házban az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, mikor egyházi pedagógusok indultak útnak az ország minden tájáról, hogy részt vegyenek a Pedagógus Szakszervezet csütörtök délelőttre hirdetett nagygyűlésén. Mikor vonatra szálltak, még egyházi tanítók és tanárok voltak, mire megérkeztek Budapestre, a demokratikus magyar állam tanerőivé lettek. Már csak egy gondjuk volt: hogyan lehetnek legjobban segítségére a népi demokráciának, hogy az iskolák államosításáról szóló törvény minél hamarabb valósággá váljék" - írja a Szabad Nép 1948. június 18-i száma, amely a budapesti pedagógus nagygyűlésről tudósít.

Az 1948. XXXIII. tc. alapján az állam összesen 6505 iskolát vett át, 5437 általános és népiskolát, 98 tanítóképzőt és líceumot és 113 gimnáziumot. Ez az ország iskoláinak (9274) több mint kétharmadát érintette. Kb. 18 000 volt az állami státusba kerülő pedagógusok száma. Ők - még ez év augusztusában a közalkalmazottak fizetésrendezése keretében - 20%-os fizetésemelésben részesültek. Az egyházakkal való megegyezés alapján 6 gimnázium és 3 tanítóképző a református egyház, 2 gimnázium az evangélikus egyház, 2 gimnázium az izraelita egyház kezében maradt (Dancsné: 40).

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

17-55-59.htm