Kétségtelen tehát, hogy a katolikus egyház megkísérelte felmérni az új helyzetből fakadó új feladatokat. Ez a helyzetfelmérés azonban nem azonos a két nagy protestáns egyház helyzetfelmérésével és új feladataival. A katolikus egyház annak módját kereste, hogyan működhet az állami iskola ellen, hogyan kompenzálhatja azokat a hatásokat. A protestánsok megkeresték saját államhű hagyományaikat, s ha nem is lelkesen, de azt keresték, hogyan működhetnének együtt az állami iskolával. Az Új Harangszó hitsorsosait a beilleszkedésre biztatja. A "mindent vagy semmit" álláspontjáról a katolikus egyház csak a Mindszenty-pert követően mond le, s köt az állammal megállapodást néhány szerzetesrendi iskola megnyitásáról.

A fakultatív hitoktatás első és második kísérlete

Hangsúlyoznunk kell, hogy ha a Horthy-korszakbelihez nem is hasonlítható mértékben, az egyházak ezekben az években is ambicionálták, hogy ne csak saját autonóm intézményeik ügyében, hanem a községi-állami iskolák vonatkozásában is érvényt szerezzenek álláspontjuknak.

Utaltunk már rá, hogy Mindszenty nem csak saját iskolái vonatkozásában, hanem általában is helytelenítette az általános iskola koncepciót. "Fenn fog maradni ez a különbség a csak helyi célú, továbbra is népiskolai hivatottságú és a felsőbb iskolai tanulmányokra tömegszámban előkészítő, tehát középiskolai jellegű általános iskolák között" - írja 1947. szeptember 5-én (VKM III. 1947-131669) Mindszenty és Czapik érsekek állást foglalnak az ifjúság politizálásának kérdésében (Dancsné: 144). A három nagy felekezet egységesen és elvileg is állást foglalt a latin eltörlésének kérdésében (Dokumentumok: 1979:570). Mindszenty az állami és községi iskolákban alkalmazott tankönyvek ellen is fellép. Az ember élete című darwinista mű kapcsán még "egyházfegyelmi vonalon való fellépést" is kilátásba helyez. Követeli, hogy az egységes állami tankönyveket kinyomtatás előtt küldjék el neki véleményezésre (XV-36. 1947-4716).

Ez utóbbi jelenség rendkívül fontos: azt jelzi, hogy a katolikus egyház oktatási koncepciója nem arra irányult, hogy a meglévő katolikus iskolarendszert megvédje, hogy a tanügyigazgatási és a tulajdonosi kompetencia határait kijelölje, hanem arra, hogy a rendszer egészében biztosítsa az egyház bizonyos jogait. Nyilvánvaló, hogy a nem egyházi iskola legfontosabb kérdése az egyházak szempontjából a kötelező hitoktatás megszűnése, a fakultatív hitoktatás bevezetése. Sokan írtak már a fakultatív hitoktatás lehetőségének felmerüléséről. Nem szükséges itt elismételni a magyar történettudomány megállapításait a koalíció ezen sajátos "meccséről". Most csak a történet későbbi szereplői szempontjából utalnánk az elfoglalt álláspontokra.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

17-56-46.htm