Nem tekinthető véletlennek, hogy a határozat nem használja a "nép ópiuma" klasszikus marxi érvelését. Megítélésünk szerint ezt azért nem használja, mert pontosan ezt az "ópium funkciót" szánja a magyarországi egyházaknak: azaz a társadalom és állam közötti konfliktusok lecsendesítését, a forradalom leverése által okozott sebek enyhítését, a diktatúra elviselésének megkönnyítését.

A határozat alaphangja szerint azonban a vallás elleni átfogó küzdelem is szükséges.

A kétfrontos harc hívószava itt is előjön: a vallás elleni harc lebecsülése és elhanyagolása, e kérdés "liberális kezelése" jobboldali opportunizmus (1958 nyarán, Nagy Imréék kivégzésének hónapjaiban pedig igazán nem kell magyarázni az embereknek, hogy milyen következménnyel jár, ha valaki ilyen hírbe keveredik). Ugyanis a határozat érvelése szerint a "klerikális reakció" és a vallás mégiscsak összefügg.

A "klerikális reakció elleni harc" és a vallás elleni küzdelem összekeverése mindennek ellenére baloldali szektás viselkedés. A vallás és a klerikális reakció közötti különbségek ugyanis mégiscsak pregnánsan meghatározhatók.

Először is, a "klerikális reakció" sajátossága, hogy leválasztható jelenlegi hordozójáról, az egyházakról, amely utóbbiakkal viszont egy egész történelmi korszakon át együtt kell élnie a szocializmusnak. A vallásosság sajátossága, hogy - legalábbis belátható időn belül - nem választható le azokról a tömegekről, amelyeket a Párt meg kíván nyerni, és akik egyébként is (nem győzzük hangoztatni ennek újszerűségét) akarják a szocializmust. Másrészt a "klerikális reakcióval" szemben az adminisztratív eszközök alkalmazása megengedett, sőt kívánatos - a vallásossággal szemben az érvelő, felvilágosító munkának, a propagandának van helye. (Ez a megkülönböztetés nem egyszerűen frázis: azt jelenti, hogy a párt és az államapparátus más-más csoportjai, más KB-titkárok, más KB-osztályok, más minisztériumok, más tanácsi osztályok felelősek a két kérdésben). Megjegyzendő, hogy e történetben az egyházak mindkét jelenséghez - tehát a felvilágosítással és az adminisztratív úton leküzdendőhöz is - kapcsolódnak, s a legbuzgóbb funkcionárius sem könnyen dönthette el, mikor melyik arcukat mutatják. Például látszólag a vallásosos szertartás végzése pontosan az a hely, ahol a szocializmus is természetesnek látja az egyházak tevékenységét, a dolog mégis "reakciós" kontextust kap, mert a határozatból kiderül, hogy "bizonyos társadalmi csoportok, elsősorban a volt uralkodó osztályok deklasszált elemei, reakciós politikai beállítottságból, tüntetésként vesznek részt vallásos szertartásokon."

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-08-47.htm