Az eszmei harc fejezetébe tartozik, hogy az egyházak növelik
hitéleti tevékenységüket; "kísérleteket tesznek a vallás és a marxizmus-leninizmus
eszméi között meglevő antagonisztikus ellentét leplezésére, ködösítésére" - ez
tehát nem az adminisztratív osztályok birodalma, hanem az ideológusoké, a
propagandistáké. Csakhogy a határozat szerint a vallásos világnézet arra
szolgál, hogy a "klerikális reakció politikai befolyás alá vonhassa a hívő
embereket." Aki tehát - mindegy, hogy reakciós szándékkal vagy anélkül -
terjeszti a vallásosságot, az objektíve növeli a "klerikális reakció"
mozgásterét. Ezzel együtt azonban a világnézeti harc, sőt az egyházi befolyás
elleni küzdelem is alárendelendő az aktuálpolitikának, a szocializmus
építésének. Minthogy a szocializmus építését a "klerikális reakció" ellenzi (a
nép meg ugye támogatja), ezért ellene a vallásos emberek, sőt egyházi személyek
is felhasználandók.
"Pártunk a vallással kapcsolatos tevékenységét mindenkor az
általános politikai harc, az osztályharc érdekeinek rendeli alá. A vallás
elleni világnézeti harc az általános osztályharc része. Számunkra nem az a fő
kérdés, hogy ki vallásos és ki ateista, mivel ebben az esetben a harc fő
frontja a kapitalizmus és a szocializmus közötti ellentétről a vallásos és nem
vallásos dolgozók ellentétére tevődne át. A fő kérdés az, hogy a munkások,
dolgozó parasztok és az értelmiség testvéri összefogással, egyetértésben
építsék a szocialista jövőt, amelynek győzelme a vallás társadalmi alapjait
megszünteti. Mi az embereket nem a hitelveik, hanem osztályhelyzetük, politikai
állásfoglalásaik és cselekedeteik alapján ítéljük meg. A vallással kapcsolatos
ideológiai feladatainkat mindig ebből a szempontból kell meghatároznunk."
Aki megértette ezt a bonyolult fokozatrendszert, azt, hogy
hogyan kell viszonyulnia a vallásos egyénhez, a vallásos tömegekhez, a
valláshoz, az egyes egyházi emberekhez, az egyház intézményéhez s végül a
klerikális reakcióhoz, a nevelésre vonatkozó eligazítást is kapott.
Kiderül, hogy a proletárdiktatúra államának egyik fő feladata
az egész nép szocialista átnevelése. Ebbe beletartozik a vallásos világfelfogás
elleni türelmes eszmei harc. A tudományos materialista világnézet terjesztése
minden állami iskola feladata. Az állam a tudományos materialista világnézet
terjesztésében segítséget nyújt a társadalmi szervezetek és intézmények részére
is, biztosítva mindenekelőtt a tudományos materialista világnézet
terjesztésének teljes szabadságát. Itt már arról van szó, hogy a szocialista
állam nem feltétlenül közvetlenül folytat materialista propagandát -
pontosabban ezt a propagandát alárendeli egyéb állami céljainak - de a párt
létrehoz erre szakosodott szervezeteket, amelyek erre koncentráltan működnek.
(Ennek jelentőségét sokan lebecsülik. Pedig a rendszer politikai működésének
egyik kulcseleméről van szó. Pl. gyakran folyt vita a hatvanas években a
Világosságban párttag és "útitárs" értelmiségiek között, az Új Ember és a
Világosság között. E viták egyike sem lett volna lehetséges, ha maga "a"
pártközpont szólal meg a világnézet-politikai kérdésekben.) Akárcsak nyolc
évvel korábbi társa, ez a határozat is foglalkozik a párttagok és a vallás
viszonyával. Először is az eszmei harcot különböző fokon valamennyi párttagnak
folytatnia kell; gyakran az önmaguk gondolkodásában meglévő "téves eszmék"
ellen. Az egyszerű párttagokkal szemben a követelményeknek több szintje
fogalmazódik meg:
1) adminisztratíve tiltja a párt a leglátványosabb vallási
eseményen, a körmeneten való részvételt;
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf
)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
18-09-02.htm