Mindezek az események azonban nem változtatnak a hittanra járók számának egyenletes csökkenésén. Úgy tűnik, hogy az állam és egyház viszonya, az egyházpolitika "puhulása" nem hatottak ki a hittanra járók számának változására.

A "materialista ideológia szerepe" mint magyarázat

Ha nem az egyházpolitika frontját, hanem a "vallás-ellenes" publicisztikai és ideológiai orgánumokat, mondjuk így, a "valláspolitikát" vizsgáljuk, szintén fontos változásoknak vagyunk tanúi. Nyilván hosszabb ideológiatörténeti elemzést igényelne, hogy pontosan mi történik a hatvanas években az ideológiai életben, így csak néhány - nem annyira eszmetörténeti, mint inkább felszíni - jelenségre hívjuk fel a figyelmet:

1. A Molnár Erik-vita nyomán "hasadás" következik be a korábban egy központból vezérelt, és mindig is döntő ideológiai legitimációs funkciót ellátó "történészfrontban." E hasadás lényege annak megkérdőjelezése, hogy a 16-18. század Habsburg-ellenes küzdelmei egyértelműen progresszívek lennének. Ha viszont nem azok, akkor a katolicizmus elleni érvkészletben meggyengül a Habsburgokkal való összefonódottság vádjának súlya.

2. A hatvanas évek elején, az 1958-as párthatározat egyik félmondatának alapján egy mindenki számára meglepően színvonalas értelmiségi folyóirat, a Világosság kezdi meg működését. A színvonal egyik titka, hogy az ötvenes évek jelszavas antiklerikalizmusát felváltja egyfelől a világegyházakon belüli áramlatok s a vatikáni politika sajtóbázison nyugvó (persze igen kemény hangvételű és tendenciózus) szemlézése, másfelől a - máig teljes értékűen használható (pl. Hahn István vagy Komoróczy Géza által írott) vallástörténeti tanulmányok közlése, valamint a felvilágosodás antiklerikális örökségének bemutatása. Utóbbi olyan jól sikerül, hogy a párton belüli baloldal aggódni kezd: az értelmiségben a polgári liberális ideológia iránti fogékonyság növekedni kezd. (Avagy a történelmileg még "el nem végzett" polgárosodás gondolatvilága a marxista értelmiségre is fenntartás nélkül vonzóan hat.) (Lásd erről a Világosság évfolyamait.)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-10-52.htm