3. A
templomi hitoktatáson való részvétel önkéntes. A hat és tíz év közöttieknek és
tíz éven felülieknek a templomi hitoktatás külön tartható. Amennyiben egy
templomban a résztvevők száma korcsoportonként 35-40 főt meghaladja, úgy még
egy-egy csoport létrehozása megengedett.
4. A
templomi hitoktatáshoz felhasználhatók mindazon oktatási segédeszközök, a
hittankönyvek és szemléltető eszközök, amelyek az iskolai hitoktatásnál is
megengedettek. Ezen oktatási eszközök felhasználásánál - hasonlóan az iskolai
hitoktatáshoz - meg kell tartani az állami felügyeletre vonatkozó
rendelkezéseket.
5. A
templomi hitoktatás során érdemjegyet adni és a távolmaradókat felelősségre
vonni nem lehet. Alkalmazni lehet az egyházi szertartások során használt
liturgikus módszereket, mint a közös ima, ének, a papok és hívek közötti
párbeszéd, stb.
6. A
templomi hitoktatás idejét és helyét - a bérmálási és elsőáldozási előkészítő
oktatáshoz hasonlóan - a lelkészek minden év október 15-ig, 1975. évben január
1-5-ig - írásban kötelesek bejelenteni a területileg illetékes helyi
tanácsnak."
A korabeli első híradások ezt a fejleményt rendkívül
pozitívként mutatták be, mondván, hogy újabb lehetőségek nyíltak. Ekkor azonban
ez már évek óta folyt, s a megállapodás éppen ennek a ténylegesen folyó
hitoktatásnak állami ellenőrzésére nyitott lehetőséget, korlátozta a
kirándulásokat, s más közösségi alkalmakat preferáló hitoktatókat, szabályozta
a templomi hitoktatás értékelésének és szervezésének módját, stb. A
lelkipásztorok százával tiltakoztak a püspöki karnál. (Tomka: 1991:78) A lényeg
azonban az volt, hogy a vatikáni-magyar együttműködés érdekében a magyar
kormány egyoldalúan lemondott az ellenőrzésről. 1977. szeptember 15-én a
templomi hitoktatás ellenőrzése a katolikus püspöki kar hatásköre lett. Az
egyház ehhez a hitoktatási bizottság átszervezésével kísérelt meg segítséget
nyújtani. 1973 augusztusában a győri hitoktatási konferencia témájául "a pap
felelőssége a hitoktatásban" címet választották. 1977-ben az Országos
Hitoktatási Bizottság konzultációs irodája is felállt segíteni a hitoktatókat.
1979-ben a katolikus egyház új hittankönyv-pályázatot is kiírt, az új
hittankönyvek - a zsinat után kibontakozott katolikus megújulásnak is
megfelelően távolodtak az iskolai tudásformától és munkaformától, nem
osztályokra, hanem korcsoportokra "tervezték" a tananyagot. A világegyházban
uralkodó mozgások személyesebb, közösségibb hittan mellett szóltak, ezt
Magyarországon csak a későbbi Bokor közösség képviselte, a püspöki kar
ragaszkodott a hittan némileg hagyományosabb jellegéhez. A hittankönyvek
kiadása a konzervatív erők ellenállása miatt ugyanakkor késett, sőt régi -
Hamvas-féle - tankönyvet is jelentetnek meg a veszprémiek. 1982-től datálható a
világiak hitoktatói megbízásának kezdete. A nyolcvanas években tovább terjedt a
hittantartás lehetősége. Lékai László bíboros 1984. március 30-án közölte az
egyházmegyék főpásztoraival, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárult a
plébániaépületben történő hitoktatáshoz az alábbiak szerint:
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
18-18-11.htm