1973+9 18,4 45,1 47,9 41,74

1974+9 16,7 43,1 45,4 39,08

A négy adatsor tanúsága szerint a legmeredekebben az iskolai hittanra járók aránya csökken; valamivel kevésbé lassan azoké, akik gyerekként havonta néhányszor látogatják az istentiszteletet, leglassabban a templomi hittant igénybe vevőké. Az 1955-1964-es időszakban született - tehát a hatvanas évek második felére-hetvenes évekre emlékező - népesség számára már mindenképpen a templom az elsődleges színhely, nemcsak azért, mert oda jár hittanra, hanem mert majd minden vasárnap oda megy istentiszteletre.

Az iskolai hittanra járók összetétele a Kádár-korszakban

E tanulmányunkban - előre mentegetőzve azért, hogy a szerző nem szakértője a klasszikus empirikus szociológiának - arra kísérelünk meg választ találni, hogy a fakultatív hittan bevezetésétől számított időszakban hányan és kik jártak iskolai hittanra.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-20-48.htm