Helytakarékosság céljából nem közöljük a tízéves csúsztatott adattáblát, csak a belőle készítetett grafikont. A görbékből látható, hogy az iskolai hittan a 1943+9-es megfigyelési időpontig, mintegy érzéketlen a településszerkezeti különbözőségre. Utána az olló nyílni kezd. A városok - nagyvárosok és Budapest görbéi - hosszú távon nyalábszerűen összetartanak. (Saját - budapesti - felmérésünk nagyságrendileg megerősíti a Budapest vonatkozásában sokkal kisebb elemszámú Tárki-felmérés tanulságait.)

Az egyik legfontosabb tanulságunk, hogy csak a város-falu különbség mutatható tisztán ki, a városméret nem igazán fontos. A vidéki nagyvárosok hittanjárását mutató vonal összeér a budapesti vonallal, s átmenetileg a megyei jogú városok hittanoktatásból való kimaradása még erőteljesebb is, mint Budapesté. Később ez kiegyenlítődik.

Általában azt mondhatjuk, hogy valamennyi városias településen a meredek csökkenés a hatvanas évekig tart, ezután a csökkenés üteme mindenképpen lassul. Az egész időszakot nézve elmondhatjuk, hogy míg a pártállami időszak elején Budapestet és a megyei jogú városokat még nagyobb távolság választotta el egymástól, mint a megyei városokat és a falvakat (a többi város pedig félúton állt a megyei város és a falu között) addig az időszak végére a városi jellegű települések erővonalai mintegy összefutottak, s minthogy a falu szekularizációs üteme kisebb volt, a különbség nőtt a városi tömb és a falu között.

Tanulmányunk záró részében megkísérlünk választ adni arra, hogy a különböző időszakokban mely társadalmi csoportok járatták hittanra gyereküket. Úgy véljük, noha a tanulmány az iskolai hitoktatás kérdésére koncentrál, érdemes - kontrolladatként - megvizsgálnunk, hogy az adott társadalmi csoportban hogyan alakult a szekularizáció és hogyan alakult a gyerekek templomi hittanra járása. (Bár szerepelt a kérdések között, nem térünk ki arra, hogy részesült-e a gyerek családja részéről "vallásos nevelésben", minthogy az erre adott válasz lényegesen szubjektívabb, mint a hittan, vagy istentisztelet-látogatás gyakoriságára való visszaemlékezés.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-22-53.htm