Az ábrán látható, hogy a városi népesség körében a hetente és annál gyakrabban, ill. a havonta néhányszor és annál gyakrabban templomba járó gyerekek aránya nagyjából párhuzamosan csökken. Az iskolai hittanra járók aránya eredetileg a két érték között van, a hatvanas évek elején már egybeesik a hetenként vagy annál gyakrabban templomba járókéval, attól kezdve pedig következetesen alatta marad annak.

Számos közhellyel rendelkezünk arról, milyen tényezők befolyásolták az elmúlt évtizedekben, hogy járt-e valaki iskolai hittanra, vagy nem. Ezek a tényezők - városiasodás, szülők iskolázottságának emelkedése, a szülők foglalkozási csoportjának emelkedése, szülők templomjárásának csökkenése - együttesen befolyásolták a hittanra járók számát.

Ezért először azt vizsgáltuk meg - regresszió-analízis segítségével -, hogy mely változók csökkentik leginkább - s különösen az egyes alnépességekre vonatkozóan - az iskolai hittanjárást. (Természetesen a változóink jó része nem folytonos. A regresszió-analízis azonban így is eredményhez vezet, ha hasonlóan skálázott változókról van szó: pl. az anya iskolázottsága és az apa iskolázottsága ugyanúgy van skálázva, egyikőjüket a másik tehát már ki tudja "dobni".)

A teljes 1949 és 1984 közötti 10 éves népességre nézve, ahogy ez a fentiek alapján is várható, a legerősebben hat a születési év, tehát hogy milyen generációhoz tartozik a tanuló. Hasonlóan erősen hat az anya vallásossága, illetve a gyerekkori település típusa. A gyerek felekezeti hovatartozása csak akkor hat a hittanjárásra, ha a katolikus-görög katolikus és református népességet tekintjük az egyik csoportnak, a többieket pedig egy másik - erősebben szekularizált - csoportnak. (Ez azt jelenti, hogy a tradicionális nagy vallásokba kereszteltek között nincs különbség!) Hat továbbá az apa foglalkozási csoportja és az anya életkora is.

9. grafikon

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-24-43.htm