Miután úgy tűnik, hogy az anya istentiszteletre járása olyan erős faktor, amit semmilyen módon nem lehet megkerülni az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy a különböző mértékben templomjáró anyák gyerekei körében vizsgálódjunk.

Az anya istentiszteletre járásának figyelmen kívül hagyása esetén a teljes népességben az apa istentiszteletre járása, az apa foglalkozása, a gyerek születési éve és a gyerek - fentiekben már leírt módon csoportosított - felekezeti hovatartozása veszi át a vezető szerepet. Az anyák szerepe három módon marad meg: viszonylag erősen az anyák foglalkozása, ennél lényegesen gyengébben az anyai nagyszülők felekezete, és az anya korcsoportja kér részt a tolóerők között.

A hetente templomjáró anyák gyerekei körében a meghatározó faktor az apa foglalkozása. Erősebb összefüggést mutat ez a hittanjárással, mint a gyerek születési éve. Ez azt jelenti, hogy az anyák istenetisztelet-látogatásának hittanra toló erejét az apák társadalmi pozíciója erőteljesebben ellensúlyozta, mint az évtizedek múlása.

A heti templomjáró anyák gyerekei körében az ötvenes években az apa felekezete hatott még. A hatvanas években lépett be az apa foglalkozása. Az évtizeden belüli vizsgálatnál a születési év már nem játszik szerepet.

Az apa iskolázottsága minden szekularizációs feltevés szerint érinti a vallásosságot, s az iskolai hittanra támasztott igényt is. Ugyanakkor nem sikerült olyan módon csoportosítani az egyes iskolázottsági mutatókat, hogy a hittanjárást közvetlenül magyarázó változót nyerjünk. Eredeti hipotézisünk szerint ennek oka az, hogy a vallásosság a nyolcvanas években legalábbis nem lineárisan függ össze az iskolázottsággal. Azaz a teljes népességet vizsgálva a legiskolázatlanabbak erősebben vallásosak, mint a nyolc általánost végzettek. A "mélypont" a szakmunkásképzőt végzettek köre, innentől a vallásosság lassan emelkedni kezd.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-25-46.htm