Község 41,6 58,4 40,9

A budapesti szülői nemzedékhez tartozók 69:31 arányban nem látogatnak istentiszteletet, a budapesti fiatalok fele istentiszteletjáró! Ez az adat jelentős eltérést mutat a köztudottól: eszerint ugyanis Budapesten a vallásosság a fiatal generációban jelentősen megnőtt! Falun mindkét korcsoportban kétötödös a nem járók aránya, azaz falvakban ez az összefüggés nem mutat szekularizációt. A szekularizáció fő színhelye a vidéki város. A vidéki városi szülőknek ugyanis 56%-a, a fiataloknak már 65%-a nem vallásos. A megyei jogú városok és egyéb városok között alig mutatható ki szekularizációs különbség. A vidéki városok egységesen a nagyarányú szekularizáció hordozói. E különös jelenséget indokoltnak láttuk megvizsgálni abból a szempontból is, hogy a kifejezetten egyházias vallásossággal mi a helyzet. Ennek érdekében megvizsgáltuk azt változót, ahol a heti templomjárókat a többiekkel állítottuk szembe.

E vonatkozásban az ábra a hagyományos szekularizációs elképzeléseinknek hasonlóképpen nem felel meg - egy ponton azonban eltérés van az előző képtől is. A szülői nemzedékhez tartozó budapestiek 5,5%-a egyházias, a fiataloknak 8,1%-a az. Ez azt jelenti, hogy a budapesti szekularizáció megtorpanását éppúgy konstatáljuk, ha a szélesebb értelemben vett vallásosságot és ha az egyháziasságot vizsgáljuk. A városi szülői nemzedéknek 9,6%-a, a fiataloknak 4,4%-a egyházias, a vallásosságnál látott szekularizációs összefüggést ez megerősíti. A falusi fiataloknál azonban jelentős a különbség. Míg a szülői nemzedékhez tartozó falusiak 15,6%-a egyházias, addig az új generációnak csak 9,3%-a.

Összességében tehát a modernizáció, szekularizáció hagyományos központjában Budapesten mind az egyházias, mind a vallásos fiatalok aránya megnőtt. A budapesti fiatal népesség azonban az egész mintában már nagyon kicsiny. Szignifikáns azonban, hogy a vidéki városokban mind a vallásosságból, mind az egyháziasságból "kifelé jön" az új generáció, a falvakban viszont az egyháziasságot elveszítik, a vallásossági szintet tartják az emberek.

A fiatalodás egyben a mezőgazdaságból való kiáramlást is jelent. Az egész mintában mindössze három fiatalt találtunk, aki a mezőgazdaságban dolgozik, így ők túl kevesen vannak ahhoz, hogy ezen kívül bármit megtudjunk róluk. A mezőgazdaság hiánya nyilván kihat a vallásosságra. A szülői nemzedék körében ugyanis egyedül a mezőgazdaságiak körében vannak többségben a istentisztelet-látogatók 54:38 arányban, az ipari és a tercier szféra esetében a nem vallásosak vannak többségben.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-35-57.htm