Úgy tűnik tehát, hogy a "további házasságok" aránya a vegyes házasságokhoz és a tisztán katolikus házasságokhoz képest növekedőben van. A vegyesházasságok a tiszta katolikus házasságnak a szülői nemzedéknél 29%-át, a fiataloknak 30%-át teszik ki. Noha az utóbbi viszonyszám nagyságrendileg kisebb abszolút számokból számított - ez a nagy megegyezés nem lehet véletlen. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fiatal generáció házasodási szokásai sokkal inkább a szekularizáció előretörését, mint az interkonfesszionalitás, az ökumenizmus előretörését mutatják.

A fenti számok csak a ténylegesen létrejött házasságok arányait mérik. Azaz nem tudhatjuk, hogy például az azonos felekezetűség hiányának figyelembe nem vételéhez a konkrét házasságok megkötésekor milyen egyéb motívumokra volt szükség. Így legalább ilyen érdekes az, hogy az egyes korcsoportokhoz tartozók hogyan nyilatkoznak arról, mennyire fontos, hogy milyen a másik fél vallása. Nagyon fontosnak, eléggé fontosnak olyan kevesen ítélik a házastárs felekezeti hovatartozását, hogy indokoltnak tűnik e kategóriák együtt kezelése. Feltűnő, hogy a fiatalok és szülői nemzedék ezt a szélsőséges álláspontot egyformán alacsony, 4,4%-os arányban vallják. A továbbiakban viszont a fiatalok mintha egy kissé fontosabbnak tartanák a felekezetiséget a párválasztáskor, mint a szülői nemzedék. A legjelentősebb abszolút százalékszám-különbség a "nem fontos" kategóriánál található: míg ugyanis a szülői nemzedék 73,6%-a, addig a fiataloknak csupán 63,5%-a tartozik ide. Ez a jelenség az eddig tapasztaltaknak ellentmond, kétféle értelemben is: először is a felekezetiség általában kisebb szerepet játszik a fiatalok életében, mint a szülői nemzedékében, másodszor pedig a tényleges házasodási szokások az önmagukat felekezetbe nem sorolók és a felekezetbe sorolók közötti házasságok arányának növekedését jelzik.

A jelenségre azt a hipotézist találtuk magyarázatként, hogy a tényleges házassági tapasztalat - úgy mint saját, illetve a kortárscsoporté - a felekezetileg azonos házasságok jobb minőségét nem támasztják alá, így a szülői nemzedék körében e szempont süllyedésnek indul.

E hipotézis ellenőrzése nem sikerült: nincs értelme ugyanis annak, hogy csak az e tekintetben "tapasztaltakat", tehát mindkét korcsoport házasait és elváltjait hasonlítsuk össze, hiszen a korai házasság az erősebb vallásossággal mindenképpen összefügg, az erősebb vallásosság pedig a felekezeti szempontok fontosabbnak tartásával semmiképpen se tudnánk tehát megbízhatóan szétválasztani a tapasztalat és a vallásosság feltehetően ellentétes irányba mutató hatását.

Barátok

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-36-44.htm