A felekezeti közömbösség mutatója, hogy a szülői nemzedék 25%-a, a fiatalok 30%-a nem tartja számon két barátja vallását. A szülői nemzedékbeli nemvallásosok 32,9%-a, a fiatal, nem vallásosok 43%-a "szenved ebben az ismerethiányban", azaz nem pusztán a nemvallásosság arányának növekedése a magyarázó tényező. A fiataloknál a vallásosaknál is kisebb szerepet játszik a felekezetiség a barátság létesítésében, mint a szülői nemzedéknél. Minthogy a kérdést nem úgy tettük föl, hogy az azonos felekezetűség-különböző felekezetűség kérdéskörében nyilatkozzanak a válaszolók, hanem a barát felekezetéről való puszta tudomásra kérdeztünk rá, ezt az állítást nyugodtan kiterjeszthetjük: a vallásos fiatalok közel harmada még azt sem tudja barátairól, hogy vallásosak-e egyáltalán. Ez az adat megint a szekularizációt és nem az ökumenizálódást bizonyítja: egyszerűen szólva a vallás még a vallásosak körében sem mindenütt "téma". Minthogy a vallásos fiatalok nagy része olyan egyfelekezetű, vagy kis lakosságú, kevés újonnan jött családdal rendelkező falvakban él, ahol a barát felekezetéről nem tudni teljes tájékozatlanságot jelent, nyugodtan feltételezhetjük, hogy valójában még a barát felekezetét ismerő 70% nagyobb része is inkább passzív ismerettel rendelkezik erről a tényről, mintsem hogy ez beszédtémát jelentsen körükben.

Politikai fontosság

A vallásnak a politikai életben való fontosságáról mind a fiatalok, mind a szülői nemzedék közel azonos többsége (kissé több mint fele) úgy nyilatkozott, hogy az nem fontos. A valamennyire mégiscsak fontosnak tartó térfélen azonban nem egyenletesen osztozkodnak a fiatalok és a szülői nemzedékhez tartozók. Ugyanis a fiataloknak csak 10,9%-a tartja nagyon fontosnak a vallást a politikai életben, a szülői nemzedéknek viszont 15,7%-a. (A különbség a kicsit fontosnak minősítőknél már alig érzékelhető). A vallásosság és fiatalság hatásának együttes elemzése a leglátványosabban a nem fontosnak tartó csoportban érvényesül: míg ugyanis a szülői nemzedéknél a nem vallásosak e csoportban 58%-os, addig a fiataloknál 54%-os többségben vannak. Más szempontból nézve a nem vallásos szülői nemzedéknek 55%,-a, illetve 52%-a nyilatkozik úgy, hogy a vallás nem fontos. Itt tehát nincs különbség. Viszont a szülői nemzedékhez tartozó nem vallásosaknak csak 44%-a, a fiatal vallásosaknak viszont 53%-a vélekedik így. Azaz a fiatalok körében a vallásosság kevésbé jár együtt a vallásosságnak a politikai életben való fontosnak ítélésével, mint a szülői nemzedéknél. A szülői nemzedék és fiatalok közötti legfontosabb különbség tehát, hogy a szülői nemzedék lényegesen nagyobb kisebbsége látja a vallást a politikai életben fontosnak. És ezen a tényen a vallásosság sem változtat. Azaz minden olyan érvelés téves, mely szerint a fiatalokat - akár a vallásos fiatalokat is - a vallással kapcsolatos politikai döntésekkel lehetne befolyásolni. A személyesebb jellegű kérdésre, hogy a válaszolónak mennyire fontos a politikusok vallása, szinte kísértetiesen azonos választ adott a két korcsoport. Azaz minden szekularizációs mutató ellenére a fiataloknak és szülői nemzedéknek egyaránt egynegyede tartja számon a politikusok vallását. A társadalomnak kialakult egy nagyon kicsiny csoportja, amely nagyon fontosnak tartja a politikusok felekezeti hovatartozását. Ez a társadalom mindössze 5,5%-át jelenti. A vallásos fiataloknak és a vallásos szülői nemzedéknek egyaránt egytizede tartozik hozzájuk. A nem szélsőségesek körében azonban a fiatalság már a vallásosak között is azt valószínűsíti, hogy a válaszoló nem tartja fontosnak a politikus felekezetiségét. A vallásos fiataloknak ugyanis több mint 70%-a, a vallásos szülői nemzedéknek kevesebb mint 65%-a vélekedik így.

Erkölcs, szocialitás, kultúra, politika

Az egyház szerepéről az erkölcsi kérdések megoldásában a vallásos fiatalok véleménye nem tér el jelentősebben a vallásos szülői nemzedékétől. Viszont a nem vallásos szülői nemzedéknek 58%-a, a nem vallásos fiataloknak csak 46%-a juttatna szerepet az egyházaknak az erkölcsi kérdések megoldásában. Ennek az a jelentősége, hogy gyakori az az érvelés, miszerint társadalmunk értékválságában (már akik szerint van ilyen) az egyházak erkölcsi iránymutatása vallásosságtól függetlenül fontos lehet. Ez a teljes népesség nézeteivel kapcsolatban is téves állítás a fiatalokra még kevésbé igaz, mint a szülői nemzedékre. A fiatal mivolt a nem vallásosak között csökkenti az egyházak erkölcsi szerepét. A szociális problémák csökkentésében a nem vallásos szülői nemzedék 61%-a, a nem vallásos fiatalok 58%-a adna szerepet az egyháznak. A vallásosoknál ugyanez az érték 68%, illetve 74%. E négy szám és környezete fontos tanulságokat sugall:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-37-00.htm