Társadalmi szerep, hasznosság

Sokkal többet mond számunkra az egyház társadalmi szerepének megítélése.

62% elégedett a helyzettel, 15% növelné, 18% csökkentené azt - a generációk közötti különbségek ezen belül kicsinek tűnnek. Ha viszont vallásosság mértéke szerint is bontjuk a képet, kitűnik, hogy a nem vallásos fiatalok kevésbé csökkentenék az egyház szerepét, mint a nem vallásos szülői nemzedék, sőt még a növelés iránti kívánság is inkább jellemző rájuk. Ugyanarról a jelenségről lehet szó, mint amit például a kulturális szerep megítélésénél részleteztünk: ha fiatalsága ellenére vallásos valaki, akkor már inkább helyesli az egyház szerepének növelését. Az egyházak hasznosságáról, károsságáról szóló kérdéseink eredményeképpen kitűnik, hogy míg a szülői nemzedék 21%-a a katolikus, 6%-a a református egyházat tartja hasznosnak, 8,4% az egyéb egyházakat, 53,5% pedig kifejezetten úgy vélekedik, hogy nincs hasznos egyház, addig ugyanezek az adatok a fiataloknál a nagyegyházak esetében megfeleződnek, az egyéb egyházaknál szinten maradnak, s szignifikánsan többen 65,3%-nyian gondolják, hogy nincsen hasznos egyház. Itt leginkább az az érdekes, hányan nyilvánítják ki, hogy nincs az egyházaknak hasznuk. A szülői nemzedékbe tartozó nem vallásosok 58,6%-a vélekedik így, a fiatal nem vallásosaknak viszont 75,8%-a. A szülői nemzedékbe tartozó vallásosak 47,7%-a, a fiatal vallásosak 51,7%-a gondolja így. Úgy tűnik tehát, hogy akik elég vallásosak ahhoz, hogy ünnepeken eljárjanak az istentiszteletekre, azoknak a fele is úgy gondolja, hogy az egyházak nem hasznosak. De még a hetente templombajárók egyharmada is így vélekedik.

Az egyházak hasznosságát a nem hívők körében nagyobb arányban utasítják el a fiatalok, mint a szülői nemzedék. Viszont: még a vallásosaknak is csak fele, sőt az egyháziasaknak is csak kétharmada tud hasznos egyházat megemlíteni. A hasznosság elutasítása jelzi, hogy még a vallásos, illetve egyházias emberekre sem lehet teljes biztonsággal azt mondani, "érdekükben" áll az egyházak világi befolyásának növekedése. Az egyházakat károsnak tartó szülői nemzedék 31,4%-a az egyéb egyházakat nevezte meg; a fiatalok 23,5%-a mondta ugyanezt. A történelmi egyházakat igen kevesen nevezték károsnak. (A történelmi egyházak "legkárosabbika" a katolikus: a vizsgált népesség 1,7%-ának ellenszenvét bírja.) A kisegyházakkal szembeni intolarencia tehát kevésbé jellemzi a fiatalokat, mint szülői nemzedéket. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar társadalomban - legalábbis a rendszerváltás utáni második esztendőben - lényegében nincsenek aktív antiklerikális hagyományok, a hagyományos történelmi egyházakat olyan kevesen minősítik károsnak, hogy ezzel kapcsolatban bármiféle aggodalom (vagy remény) teljesen indokolatlan.

Iskolareprivatizáció

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-37-32.htm