Az egyházi adó fizetését tekintve a szülői nemzedék 44,2%-a,
a fiatalok 28,2%-a fizetett egyházi adót. Az egyházi adófizetés a vallásos
fiataloknak sem erős oldala: míg ugyanis a szülői nemzedékhez tartozó
vallásosak 69%-a, addig a fiatal vallásosak 44,6%-a fizetett adót.
Ha azonban az alkalmi adakozást, és csak a vallásosak körében
vizsgáljuk meg, alig jelent különbséget - a fiatalok éppoly adományozók, mint
az idősebbek. Az adománytételben viszont ismét elhúznak az idősebbek -
nagyobbat adományozni nyilván az tud akinek van miből, illetve akinek erre
speciális oka van, például meghalt házastárs, esetleg szülő kívánsága.
Az egyházak finanszírozásával kapcsolatos kérdésekre adott
válaszok nem túl sokat mondanak. Annak megoszlását, hogy az elvett egyházi
vagyonért fizessen-e kártérítést az állam, a fiatalság nem befolyásolja, a
vallásosság viszont igen, hiszen mindkét korcsoport nem vallásosainak kb.
31%-a, vallásosainak mintegy 45%-a javasol kártérítés-fizetést. Nem tudjuk
azonban, hogy a válaszolók milyen mértékű és milyen ütemezésű kártérítésre
gondoltak, s hogy úgy gondolták-e, hogy a kártérítés után további állami
kötelezettségek megszűnnek, stb. (Az egyes finanszírozási alternatívákból
ugyanis nem választani kellett, hanem az egyes kijelentésekkel kapcsolatban
kellett döntéseket hozni. Hasonló okokból értelmezhetetlen "az egyház a régi vagyonából
gazdálkodjon" kijelentés is.) Talán többet árul el "az állam az egyházak teljes
működési költségeit térítse" állításban található szélsőséges állásponttal való
azonosulás mértéke. Az elutasítók aránya minden csoportban 80-90% között mozog.
Míg azonban a szülői nemzedék esetében a vallásosság mértéke némi szerepet
játszik ezen ötlet elutasításában, addig a fiataloknál semmiféle összefüggés
nincsen. Ennek egyfajta ellenpróbáját jelenti, hogy aki nem ért egyet még azzal
sem, hogy az állam járuljon hozzá az egyház működési költségeihez. E vonatkozásban a fiatalság jóval kevésbé
magyarázó tényező, mint a vallásosság. A nem vallásosaknak 35-37%-a, a
vallásosaknak 22-25%-a az elutasító. A különbség tehát minimális mértékben, de
a két csoportban egybehangzóan mutatja, hogy a fiatalok kevésbé finanszíroznák
közpénzből az egyházat, mint a szülői nemzedék.
Az egyházi célokra fizetendő adóhányad megoldása a felmérés
idején még meglehetős értetlenséget váltott ki. A népesség ötödétől meg sem
lehetett kérdezni a dolgot - minthogy nem fizetett adót -, a megkérdezhetetlen
szülői nemzedék között a vallásosak többségben voltak, a fiatalok között
azonban a megkérdezhetetlenség nem függ össze a vallásossággal. Egyházi célra a
nem fiatal nem vallásosak mindössze 2,4%-a, a vallásosak 8,4%-a, a fiatal nem
vallásosak 4,2%-a, a fiatal vallásosak 5,5%-a fordítaná az adóját. E megoldás
népszerűtlensége olyan magas tehát, hogy ebből legfeljebb egy következtetés
vonható le: a fiatalok kevésbé szeretik az egyház és állam összekötését - s
kevésbé szeretik ezen a módon is.
Katolikusok és protestánsok a 30 alatti és a
középnemzedékben
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
18-38-19.htm