18-29 éves protestáns 5,3

Ezzel megsértettük ugyan a fiatalság megállapításának korábbi elveit azonban mégsem annyira, mintha az egész mintán tettük volna ezt. Ennek okai a következők:

- minthogy a minta a vallásosakra szűkült, s a vallásosak körében kevesebb a főiskolát végzett, illetve főiskolára járó személy, mint a teljes mintában, ezért a 23 éves életkor (osztópont) jelentősége csökken;

- a vallásosak körében jellemzőbb volt, hogy a családalapításon, gyermekszülésen, gyermeknemzésen már a 23 év alattiak is túlestek, így a csonkított mintán a 23 év alatti és 23-30 közötti csoport objektív élethelyzete sok tekintetben hasonlóbb, mint a teljes mintán;

- más kutatásokból tudjuk, hogy a szülők vallásosságának jelentős hatása van gyermekük vallásosságára (Szántó: 1997). Minthogy azonban a szülők nemzedékére is igaz, hogy a vallásosak korábban vállalnak gyereket, mint a nem vallásosak, ezért nyugodtan valószínűsíthetjük, hogy a vallásos minta esetében a 17-23 évesek és a 24-30 évesek szüleinek átlagéletkora alacsonyabb, mint a teljes minta esetében. Ha pedig ez így van, akkor a vallásos mintában a 24-30 évesek is jelentősebb mértékben számítanak "második generációsnak" (mármint a kötelező iskolai hittan nélkül felnőtt első nemzedéket tekintve az első generációnak), mint a teljes minta esetében. Azaz szocializációjukat tekintve is közelebb vannak a 17-23 évesekhez, mint a teljes minta hasonló korcsoportja.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-39-21.htm