- nem csak a "new age" vagy "asztrológia" értelemben vett posztmodern vallásosság más, mint a korábbi évtizedeké, hanem a templomjáró fiatalok is kevésbé "képviseltetnek" az egyházak által, illetve támogathatók az egyházakon keresztül, mint a templomjáró szülői nemzedék

A katolikusok és protestánsok az egyháziasan szocializált nemzedékben

A fentiekből következik, hogy az idősebb, tehát 1934 előtt született népességen sokkal inkább tesztelhetjük a protestantizmus-katolicizmus hatását, mint a fiatalabbakon. E népesség teljes egészében járt iskolai hittanra, sőt bátran kimondhatjuk, hogy gyerekkori állami ateista nevelő hatások gyakorlatilag nem érték. E népesség kilencven százaléka vallásos vagy egyházias meggyőződésű, alig negyedük mondja magáról, hogy sosem jár templomba, harminc százalékuk viszont hetente, további tíz százalékuk havonta. Gyakorlatilag valamennyiüket bejegyezték valamilyen egyházba, s óriási többségük katolikusnak-reformátusnak stb. mondja magát. A minta is elég jól sikerült: a felekezeti összetétel ugyanis kielégítően követi az 1941-es népszámlálás eredményeit, a férfi-nő arány a katolikusoknál 39:60, a protestánsoknál 43:56, ez sem fogja különösebben eltorzítani az eredményeinket. A korösszetétel is elfogadható, hiszen ha tízes csoportokba vonjuk össze az embereket, akkor a katolikusoknak és protestánsoknak egyaránt mintegy ötöde született a harmincas évek első harmadában, mintegy fele született a húszas években, s kevesebb mint negyede a tízes években, a többiek korábban. Mindkét csoport kb. 7%-a végzett felsőfokú intézményt, de a katolikusok iskolázottsága ettől kezdve erőteljesebbnek tűnik: 14%-uk szerzett érettségit, míg a protestánsok közül csak feleannyi. 8 általános iskolai vagy szakmunkás végzettsége a katolikusok harmadának, a protestánsok 30%-ának volt, nyolc általánosnál kevesebb iskolája pedig 43, illetve 55%-uknak. A protestánsok tehát - részben összefüggésben - erőteljesebb vidékiességükkel alacsonyabban iskolázottak. (Itt nem lehet elhallgatni, hogy "valami nem stimmel" a mintával. Ugyanis a reformátusoknak körülbelül azonosan iskolázottaknak kellene lenniök a katolikusokkal, az evangélikusok pedig csak pozitív irányba mozdíthatnak a protestáns tömböt.)

A katolikusok ötöde, a protestánsok tizede budapesti, a vizsgált népességben a protestánsok némileg inkább városi és községi lakosnak számítanak, mint a katolikusok. A katolikusok 40%-a, a protestánsok 35%-a mondja magát egyháza tanítását követőnek, s mindkét csoport 54%-a a maga módján vallásosnak. Két vallásváltoztató van az egész mintában. A protestánsok egy főre jutó havi jövedelme (főleg nyugdíja) alacsonyabb volt: 45%-uk helyezkedett el a nyolcezer forint alatti sávban, míg a katolikusoknak csak 30%-a. A protestánsok között némileg több az özvegy: 35:45. Házasság tekintetében megállapíthatjuk, hogy a katolikusok 65%-a él "endogám" házasságban, a protestánsoknak pedig 46%-a. Ezzel nagyjából arányos, hogy a katolikusok 57%-a, a protestánsoknak 70%-a nem tartotta fontosnak, hogy milyen vallású a házastársa. A katolikusok között szignifikánsan többen vannak azok akik közepesen vagy nagyon fontosnak tartják ezt. A katolikusok a barátokról is inkább, 80%-ban, míg a protestánsok 73%-ban tudják, hogy milyen vallásúak. A katolikusoknak 21%-a, a protestánsoknak 31%-a nem járt soha istentiszteletre, s a különbség a másik végponton egyenlítődik ki. A katolikusok 36%-a, a protestánsok 17,5%-a heti templomjáró. Ha a havi templomjárást is ide számítjuk, akkor a különbség csökken, havonta vagy gyakrabban a katolikusok 44%-a, a protestánsok 34%-a jár istentiszteletre. Az egyházi aktivitások közül az egyházi adófizetésben a katolikusok 64%-ban, a protestánsok 57,4%-ban vesznek részt, a katolikusok 76%-a, a protestánsok 59%-a adakozik. Az egyházi adomány tekintetében nincsen eltérés: durván háromötödükre jellemző ez. Egyházi szolgáltatásért a katolikusok 72%-a, a protestánsok 66%-a fizetett már, a katolikusok családjainak fele, a reformátusokénak kétötöde támogatta az egyházat. A politikai életben kétötödük nem tartja fontosnak a vallást, a másik oldalon viszont már van eltérés, hiszen a katolikusok ötöde, a protestánsoknak csak a hetede tartja nagyon fontosnak a vallást. Azt azonban, hogy a megkérdezettnek mennyire fontos, milyen vallású egy politikus, nem mutat lényeges különbséget: a katolikusok 57%-a, a protestánsok 55%-a nyilatkozott így.

A fentiekből következik, hogy a protestánsok erősebb vidékisége ellenére a katolikusok egyházias kötődése erőteljesebb. Fontos kérdés ugyanakkor, hogy mely kérdéstípusokat mennyire érinti ez a különbség. Azaz a vallásosság különféle jelentései és "következményei" közül melyiket érinti jobban és melyiket kevésbé az, hogy valaki protestáns vagy katolikus. Ehhez egy másik számítást is érdemes elvégeznünk, nevezetesen azt, hogy a vallásosságot mérő különböző szempontokból a katolikusok hányszor vallásosabbak, mint a reformátusok. (Ennek módja az, hogy az egyes kérdésekre adott válaszalternatívákat binárissá kódoljuk át, majd a "vallásosabb" választ adó katolikusok arányszámát elosztjuk a "vallásosabb" választ adó protestánsok arányszámával. Ez az aránypár egyébként azért is hasznosabb, mint maguk a nyers százalékok, mert - a valóságnak megfelelően - ez nagyobbnak mutatja az 1% és 10% közötti különbséget, mint mondjuk a 81% és 90% közöttit.)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-40-08.htm