A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, amit az állam és egyház deklarált elválasztottsága ellenére mind többen tekintettek és neveztek "kultuszminisztériumnak", amely ezekben a hónapokban - művészetpolitikai, személyi lépései kapcsán - egyébként is a sajtó és az ellenzék kereszttüzébe került, kompromisszumra kényszerült. Eszerint a hittan a tanrendbe nem integrált és nyilvántartást nem szabad róla vezetni, bizonyítványba nem kerül, s a hitoktató sem tagja a tantestületnek, viszont az iskola védett időt biztosít a hittanóráknak, semmilyen más foglalkozást nem szervez ezen idő alatt (201/1990 MKM sz. ut. MK. 16.).

A hihetetlen fontosságú kérdést rendkívül alacsony szintű jogszabály, miniszteri útmutató rendezte. (Ez a jogi nyelv­ben pontosan nem értelmezhető fogalom nemhogy a rendeletnél, de az utasításnál is "gyengébb".) E tény kettős jelen­tés­sel bír. Egyfelől a kompromisszumot a kormányzat ideiglenesnek tekinti, másfelől kötelező hatálya a szférán belü­li­ek­re "szerényebb" - még ha utasításnak tekinthető is - megsértése nem szabálysértés, hanem hivatali mulasztás (amit az alkalmazó vagy megtorol, vagy nem), a szférán kívülieket pedig - pl. az egyházi személyeket - nem kötelezi semmire.

A helyzet bizonytalansága az önkormányzati választások után fokozódott, hiszen az egyes önkormányzati politikusok eltérő világnézeti elkötelezettsége - vagy egy-egy párt "egyházellenes" imázsának kompenzálása - sok­színű helyzetet teremtett. Miközben például a budapesti oktatáspolitikai koncepció a tanrenden kívüli hittan mellett foglalt állást, van olyan SZDSZ vezette kerületi önkormányzat, ahol az oktatási bizottság támogatja a hittan órarendbe illesztését (Népszava: 1992. április 11., 5.).

Az iskolai hitoktatás első évei

Az 1990-es nyári viharok után az egyházak megkezdték az intenzív szervezőmunkát a templomi és iskolai hitoktatásban. Egyes tapasztalatok azt mutatták, hogy a hívők inkább a templomban, mint az iskolában jelentkeznek (Mai Nap: 1990. szeptember 17., 11.), más adatok ezt cáfolták. Az emberek fejében továbbra sem egyértelműen vált ketté a rendszeres hittan és a "konkrét felekezeti aktusokra való előkészítés".

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-44-28.htm