A kronologikus rend helyett először logikailag kíséreljük meg összefoglalni a fogalom karrierjének magyarázatát.

Ha az állami iskola "ateista" iskola (ahogy a kilencvenes évek eleji-közepi helyzetet a nagyegyházak alkalmanként értelmezték), akkor az egyházias hívők számára lelkiismeretükkel nem ellenkező oktatás csak az egyházi tulajdonú iskola lehet, a társadalom nem egyháziasan vallásos abszolút többsége pedig elvileg magániskolába kényszerül. Ha az állami iskola (központilag szabályozottan) valamiféle - nyilván nem felekezeties, ez fel sem merült - keresztény értékrend mentén szerveződik, akkor a vallásos nevelést nem kívánók kényszerülnek magániskolába.

Ha az állami iskola világnézetileg semleges, akkor azt ugyan az egyházias, a maga módján hívő és az ateista egyaránt látogathatja - szóltak az emellett érvelők. Még az alkotmánybírósági döntés előtt az oktatáspolitikai szférából emellett érvelt az MKM (rövid ideig) volt politikai államtitkára, Mészáros István (KDNP); az MKM egyházi iskolákkal foglalkozó biztosa, Korzenszky Richárd; a parlament oktatási albizottságának elnöke, Sasvári Szilárd (FIDESZ); a Fővárosi Önkormányzat oktatási bizottságának elnöke, Sáska Géza (FIDESZ); a fővárosi önkormányzat illetékes főpolgármester-helyettese, Marschall Miklós (SZDSZ); a megyei jogú városok oktatási bizottsági elnökei konzultatív fórumának elnökasszonya, Moldován Judit (FIDESZ); az OÉF tagok közül két nagy szakszervezet oktatáspolitikában legaktívabb vezetője, Pokorni Zoltán (PDSZ) és Szöllősi Istvánné (PSZ) a területi önkormányzatok országos szövetségének főtitkára, Köllner Ferenc; a szakmai szervezetek többsége, és a diákszervezetek. Az alkotmánybírósági döntés után ennek képviseletére vállalkozott Mádl Ferenc az új miniszter, illetve a közoktatásért felelős helyettes államtitkár, Dobos Krisztina is (Magyar Hírlap: 1992. március 16.). (A tanulmány véglegesítésének pillanatában sok mindenki máshol állt, mint 2000 nyarán. A szerző nem tartja indokoltnak, hogy e bőséges névsorból bárkit eltávolítson: a jelzett politikusoknak a kilencvenes évek elején tanúsított álláspontjáról van szó. Fájdalmas kötelességünk megemlíteni, hogy Köllner Ferenc és Moldován Judit azóta fiatalon elhunytak.)

Az ezt cáfolók egy része (köztük maga a korábbi miniszter, a történelmi keresztény egyházak megnyilatkozó vezetői, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, az OÉF-tagok közül a nem állami iskolafenntartók egy része, a szakmai szervezetek egy része, és egy ideig a kormányzati oldal) magának a világnézeti semlegességnek a létét tagadta, mondván: semleges világnézet nincsen, az iskola világnézetileg is nevel. A világnézeti semlegesség mellett érvelők ennek hatására részben a kifejezésen próbáltak változtatni - "irányultság nélküli", "egyenlő távolságtartó", "neutrális" kerültek szóba -, részben pedig azt hangsúlyozták, hogy nem az egyének világnézeti semlegességéről, hanem az intézményéről van szó.

A semlegességet az ateizmus burkaként definiáló érvrendszer szerint a pedagógus-társadalom a múlt örökségéből, illetve a pedagógusképzők felvételi politikájából következően is nagyobb arányban nem hívő, mint a társadalom egésze, így az iskola a szekularizáció irányába tolná a társadalmat.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-45-15.htm