Látván, hogy a kormányzat hittanügyben talán kész a
kompromisszumra, de valamilyen okból éppen a "világnézeti semlegesség" fogalmát
nem hajlandó elfogadni, mindkét fontos tárgyalópartnere, az Országos
Érdekegyeztető Fórum szakszervezeti és önkormányzati oldala egyaránt kész volt
követelését elemekre bontani. Ebben a kérdéskörben egyébként az önkormányzati
oldalon belül meghatározó jelentőségre tett szert a TÖOSZ, mely elnökén kívül
két nagyvárosi oktatási bizottsági elnökkel - Sáska Gézával és Moldován
Judittal - képviseltette magát; a szakszervezeti oldalon pedig a PSZ-nél már
korábban is markánsabb álláspontot képviselő PDSZ. Az OÉF két oldala 1992.
április 3-án javasolta a kormánynak, hogy a gyermek, szülő, pedagógus
lelkiismereti szabadsága az iskolában foglalja magába "a világnézetről való
hallgatás" jogát.
Mivel a hitoktatás tanrendbe illesztése ellen a legfőbb érv
az volt, hogy a hittan választásának vagy elutasításának pillanatában a
pedagógus/diák/szülő a világnézetéről kényszerülne tanúbizonyságot tenni,
mindenki tudta, hogy ez a megfogalmazás a tanrenden kívüli hittant jelöli.
Hogy még egyértelműbb legyen a helyzet, a tárgyalásról
készült jegyzőkönyv leszögezte: "a pedagógiai program alapján tartott
foglalkozásokon a különböző világnézeteken alapuló ismereteket egyenrangúan
kell kezelni és ismertetni ... ha ez nem sérti a pedagógiai program
megvalósíthatóságát, a tanulók szabadidejében más, a pedagógiai program részét
nem képező - akár világnézeti alapon szervezett - tevékenység is szervezhető".
A minisztérium 1992. június elsején nyilvánosságra került - s
akkorra már az IM-mel egyeztetett - tervezetébe ennek ellenére "a gyermek
számára nem kötelező jelleggel, világnézeti alapon szervezett foglalkozás is
tartható" szöveg került. Ez lényegében visszatérést jelent a pedagógiai
programon belüli fakultatív hittan logikájához. Az OÉF két oldala ezt - több
más mellett - a megállapodás pártutasításra történő felrúgásának tekintette, s
1992. június 10-én a tárgyalásokat megszakította.
Bizonyos, hogy az események menetéről a legnagyobb egyház
vezető körei is tájékoztatva voltak - talán az ő állásfoglalásuk is
közrejátszhatott a törvényszöveg ilyetén alakulásában -, hiszen ugyanezen a
napon (!) a katolikus püspöki kar nyilatkozatot adott ki. Ebben a hittan
számára "védett" időre helyezték a hangsúlyt: "e foglalkozások alatt más
elfoglaltsága ne legyen a hittanosoknak". A hitoktatás időpontbéli elhelyezése
miatt elégedetlenek a budapesti hitoktatók - a katolikus püspöki konferencia
püspökkari titkárságának világi ügyekben illetékes referense sokat eláruló
kifejezésével: a "frontharcosok" - néhány héttel ezután kijelentették: "Néhány
iskolában segítik a hittant, van ahol gátolják, de a legtöbb helyen megtűrik, a
védett idő sokszor még jó szándékkal sem biztosítható. A hittanóra legtöbbször
nem kapcsolódó óra. Versengni kell a délutáni edzésekkel, bábszínház- és
mozilátogatásokkal, sportrendezvényekkel, vagy egyszerűen a vonzó játékkal ...
Ezen a helyzeten javítana a fakultatív hittan órarendbe állítása." (Magyar
Nemzet: 1992. július 13., 8.)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
18-46-02.htm