A bizonyos körök által szektáknak nevezett kisegyházak
állítólagos gyors növekedése - a már említett Hit Gyülekezete expanzióján túl -
a hittanoktatás adataiból nem igazolható és nem is cáfolható. Ez azért van így,
mert a kisegyházak struktúrája, illetve pasztorálásuk módja nem mindenütt tesz
lehetségessé/szükségessé hitoktatást, de azért is, mert teológiai/lelkiismereti
okokból ezek az egyházak nem látják szükségét annak, hogy a hitoktatási
tevékenységet bejelentsék, és erre állami pénzt kapjanak.
Másrészt viszont figyelemre méltó - és ennél többet itt most
semmiképpen nem szabad állítani -, hogy a kisegyházak hittancsoportjainak
összesített aránya a két százalékhoz közelít, míg a kisegyházak hívőinek aránya
még a számukra legkedvezőbb számítási mód szerint - azaz, ha a nagyegyházak
maguk módján vallásosait egyáltalán nem vesszük számításba, csak az egyház
tanítását követőket - sem tesz ki egy százalékot.
Ez tehát azt jelenti, hogy nemcsak a sajátosan kisegyházi
(pl. utcai térítés), de ezekben a hagyományos módszerekben is aktívabbak a
kisegyházak, mint a nagyok.
Az 1993-as
oktatási törvény és a hittan
A hittan/világnézeti semlegesség-vita egyik legjelentősebb
állomása 1993 februárjában az Alkotmánybíróság döntése, amely állást foglalt a
világnézeti semlegesség követelménye mellett, s indoklásában a hittankérdésről
is ejtett néhány szót: "A semleges iskolában az államnak szabályozott
kompromisszumot kell létrehoznia ott, ahol eleve az állami szabályozás hoz
létre olyan helyzetet, amelyben a vallás és a vallástalanság szabadsága egymást
kölcsönösen korlátozza. Ilyen »tér« például a kötelező iskolai oktatás
keretében folyó világnézeti nevelés." (4/1993
AB [II.13.]) A világnézeti ismeretek teljes körű, kiegyensúlyozott arányú
és tárgyilagos tanításának az iskola működése egészében kell megvalósulni."
Sokan ezt az állítást úgy magyarázták, mint a tanrendbe integrált fakultatív
hittan tilalmát, mondván: az iskola egésze csak akkor tud kiegyensúlyozott
maradni, ha az iskolán mint intézményen belül nem szerveződik egyes gyerekek
számára olyan világnézeti tárgy, mely ezt az egyensúlyt megbillenti.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
18-48-54.htm