Elemezni kellene, hogy az 1995-ös oktatási törvénymódosítás is csak annyit szögezett le, hogy a hitoktatáson való részvétel jogát áttelepítette a szülőtől a tanulóhoz. Egyéb garanciális elemeket azonban - melyeket pedig korábban egyértelműen sürgettek a szociálliberális politikusok - nem tartalmazott.

Elemezni kellene, hogy hatott-e, és ha igen, hogyan, az egyházi ingatlan-törvény változása a hittanügyre, hogy a vatikáni megállapodás (s az a körüli kormányválság) miként hatott a hittan finanszírozására, miért éledtek fel, s kerültek az 1998-ban hivatalba lépett kormány programjába a direkt finanszírozással kapcsolatos kívánságok.

A fenti tanulmányoknak nemcsak az a hiányosságuk, hogy nem "jönnek el" a jelenig. A fenti tanulmányokban - időhatárunkhoz igazodva - nem használtuk fel azokat a közvetlen közelmúltban készült - az Egyházfórumban Máté Tóth András tollából megjelent - felméréseket, amelyek a hitoktatókkal kapcsolatban tartalmaznak szociológiai adatokat. Nem foglalkoztunk azokkal a dilemmákkal sem, melyek elé a hitoktatás tartalma és formája néz - Kamarás István ezt belülről ábrázolta pl. az Iskolakultúra egyik 1995-ös számában.

Azért nem foglalkoztuk ezekkel a kérdésekkel, mert úgy véljük, a tanulmány legfontosabb tárgya a hitoktatás és az állam-egyház-viszony kérdése, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság, és az iskolai hitoktatás viszonya, illetve az ezzel kapcsolatos társadalmi viselkedés.

Azt, hogy e három kérdés napjainkban "hogy áll", rendkívül nehéz akár az 1990 előtti időszak elemzéséhez használt eszközökkel, akár az 1990-1994-es időszak elemzéséhez használt eszközökkel eldönteni. Továbbra is folyik azonban a "lelkiismereti és a vallásszabadság a magyar oktatásügyben" című kutatás, amelyből adatokat fogunk nyerni arra, hogy hol, milyen módon szerveződik a hittan, hol történik "csatlakozóan" és hol az órák között, hol mennyire válik szét az iskola intézményétől, illetve hol nincsen benn, még az épületben sem.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-49-57.htm