Az MDF-en belüli vélemény-különbségekre utal, hogy az oktatási bizottság - ekkoriban megválasztott - elnöke, Karsai Péter úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha az oktatási intézmények nagy többsége - Hollandiához hasonlóan - egyházi kézben lenne, az akkori közoktatási államtitkár-helyettes asszony, Dobos Krisztina viszont határozottan cáfolta, hogy ilyen jellegű célkitűzései lennének a minisztériumnak. Az egyházi igénylések nyomán az intézmények 4-5%-a lenne állami, jelenleg kevesebb mint két százalék, hangsúlyozta az egyházi főosztály is. (Magyar Hírlap: 1992. október 15., 4.) (Boross Péter belügyminiszter a későbbiekben az egyházi iskolák kívánatos arányát 20, a KDNP pedig 20-30%-ban határozta meg.) (Népszabadság: 1993. október 14., 6.)

Az is világossá vált, hogy a kormányzat - a külön megállapodás segítségével - milyen irányban fogja befolyásolni az egyházi iskolák helyzetét: 1992 augusztusában az MKM a pedagógusok béremelését kiterjesztette az egyházi intézményekre, de a magánintézményekre nem. Tette ezt annak ellenére, hogy a parlament önkormányzati és kulturális bizottsága állást foglalt a nem önkormányzati iskolák egyenlő kezelése mellett (PDSZ Ráció: 1992. szeptember, 8.) A politikai államtitkár pedig kijelentette, hogy olyan alapot kíván létesíteni, amelyből az egyházi iskolák finanszírozását ott is meg lehet oldani, ahol az önkormányzat nem vállalja a normatíva kiegészítését - látszik tehát, hogy a későbbi közoktatási megállapodások terve már ekkor megvolt. (Magyar Hírlap: 1992. augusztus 29., 9.)

Az alkotmánybíróság döntése

Az alkotmánybíróság - több beérkezett keresetet, köztük az SZDSZ-ét és a PDSZ-ét összevonva, végül is kimondta egyfelől - egy paragrafus kivételével - az egyházi ingatlantörvény alkotmányosságát, másfelől az állami iskola semlegességét. Leszögezte ugyanakkor: "funkciómegőrzés az iskola egyházi iskolaként való továbbműködtetésével nem teljesülhet... Az államnak ... azok számára, akik nem kívánnak egyházi iskolába járni - tényleges alternatívát kell biztosítania azzal, hogy semleges iskola látogatását lehetővé teszi, - e semleges iskola igénybevétele nem jelenthet számukra aránytalan terhet. Csak a konkrét eset körülményei alapján dönthető el, hogy mi minősül aránytalan tehernek." Az alkotmánybíróság álláspontja szerint "a semleges iskolát választóktól várható el kisebb áldozat." Megítélésem szerint ez a félmondat kulcselem a határozatban, mert a bizonytalan "aránytalan teher" fogalmának definiálását teszi lehetővé: azaz mindenképpen aránytalan a teher, ha a semleges iskolát választók nagyobb áldozatot hoznak, mint az elkötelezett iskolát választók. (Dabas-Sári persze azt mutatta: ez az értelmezés korántsem automatikus, sőt pl. a PDSZ alkotmánybírósági definíciót is igényel.)

Az alkotmánybíróság, mely hosszú távú célként a semleges állam és világnézetileg elkötelezett oktatás teljes szeparációját jelölte meg, úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi átmeneti helyzetben "ha a vallásos nevelés csupán egyes osztályokban folyik, ezekre nem vonatkozik az állami iskola vallási semlegességének követelménye".

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-53-05.htm