Végül olyan elvi álláspont is megfogalmazódott, mely szerint az önkormányzati iskola tevékenységének a világnézeti semlegesség éppolyan eleme, mint mondjuk az íráskészség elsajátítása: ennek következtében a teljes megfelelést a felekezeti iskolák eleve nem is vállalhatják. Az (akkori közvélemény-kutatások - és politikai megnyilatkozások - szerint kormánykoalíció-esélyes) két liberális párt megállapodása kimondta: az önkormányzat nem adhat át állami feladatot világnézetileg elkötelezett iskolafenntartónak. (Magyar Hírlap: 1993. december 23., 4.)

Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a közoktatási megállapodás lehetősége tartósan visszavetette azokat az egyházakon belüli és kívüli csoportokat, melyek a túlvállalástól óvták az egyházakat.

Az intézményátadás lehetősége

Nem "klasszikus" ingatlan-reprivatizációs ügyként (azaz nem az önkormányzat és az egyház konfliktusán alapuló modelltörténetként) robbant be a magyar közéletbe "Dabas-Sári". Egy vallásos magyar falu (Sári) gyakorlatilag egyetlen (papíron egyesített társközségekről lévén szó) iskoláját a Független kisgazdapárti vezetésű önkormányzat és a helyi katolikus plébános megállapodása alapján átadták az egyháznak. (Bíró-Székelyi: 1994) A szülők és pedagógusok - akiknek véleményét az önkormányzat nem vette figyelembe - a nyilvánossághoz, a Köztársasági Megbízott Hivatalához, az MKM-hez, a köztársasági elnökhöz, a szakszervezetekhez, a parlamenthez fordultak. Országos botrány keveredett, az egyház (a váci püspök exponálta magát a helyi plébános mellett, aki egyszemélyben mesterkanonok, kerületi esperes, püspöki szentszéki bizottság tagja, az Országos Hitoktatói Bizottság titkára volt) és az önkormányzat hosszú ideig ragaszkodtak korábbi döntésükhöz, s gyakorlatilag helyi kultúrharcra került sor - az iskolaátadást támogatók, s az iskolán kívülre szorult szülők, gyerekek között. Többek - köztük az illetékes parlamenti bizottság FIDESZ-es elnöke és a köztársasági megbízott - javaslatára végül megosztották az épületet a két - önkormányzati és egyházi - intézmény között. (Népszabadság: 1993. szeptember 8., 4.) A püspök kívánságára végül a szó fizikai értelmében falat építettek a két intézmény közé. (Népszabadság: 1993. szeptember 11., 1.)

A konkrét történetnél - mely a maga konkrét élességében, stílusában nem volt tipikus - fontosabbak a politikai szereplők megnyilatkozásai.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-55-58.htm