1. az egyházi ingatlantörvény logikája, csapdahelyzete (azaz meglévő iskolaépületből - s kimondatlanul, de: iskolai intézményekből - váljanak egyházi iskolák, s ne újonnan alakuljanak) ott is képes hatni, ahol nem annak alkalmazására kerül sor: az oktatási törvény pontatlansága ráerősít a helyzetre.

2. Az MKM és a katolikus egyház vezetése a nyilvánvalóan "vesztes" konkrét ügyben hajlandó volt kompromisszumot kötni - de a helyzetet előidéző jogi és politikai álláspontjának feladására már nem mutatkozott késznek.

Egyházi alkalmazottakból - közalkalmazottak

Míg az egyházi iskolák finanszírozásának kérdésében az eredeti kormánypárti törekvések teljes sikerre vezettek, csak részleges volt a siker az egyházi iskolai pedagógusok közalkalmazotti státusával kapcsolatban. A törvény a káderproblémákra olyan választ adott, mely sem az egyházak, sem számos kormánypárti képviselő számára nem volt elegendő. Az egyházi iskolai pedagógusokat ugyanis nem nyilvánította közalkalmazottaknak, s a nem pedagógus végzettségűek - magyarán pl. papok - számára csak a kollégiumi nevelőként való alkalmazást engedte meg. Az MDF két parlamenti képviselője - Karsai Péter és Nyerges Tibor - a történelmi egyházakkal folytatott megbeszélés után leszögezték: úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az egyházi iskolák pedagógusait - bérezési szempontból, az ott töltött idő jogszerző időnek nyilvánítása szempontjából - vonják a közalkalmazotti törvény hatálya alá. (Magyar Hírlap: 1993. október 19., 5.)

Alig egy héttel később az MKM már elkészítette az egyházi alkalmazott pedagógusok "közalkalmazottasításának" törvénytervezetét, a Munkaügyi Minisztérium (MuM) jogi osztálya azonban szembeszállt ezzel. A MuM azt lehetségesnek tartotta, hogy a költségvetéstől kapott támogatás feltétele legyen, hogy az egyház ilyen - kvázi közalkalmazotti jogokat garantáló - megállapodást köt az alkalmazottaival - de a közalkalmazotti státus kiterjesztésétől ódzkodott. Politikailag a MuM láthatólag inkább azért aggódott, hogy a "tiszta" magániskolák is befolynának a közszférába, s ez a (piaci) munkajog által szabályozott terület veszélyes összehúzódását, s közalkalmazotti lét parttalan kiterjedését vonhatja maga után. (Népszabadság: 1993. október 27., 5.)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

18-56-29.htm