Az alsó-középfokú iskolázottság a nemzetiségi csoportokban

Ahogy az alfabetizáció kérdéskörében is, itt is indokolt, hogy a felekezeti megosztottság mellett a nemzetiségi egyenlőtlenségekről is szóljunk. Lássuk először is az iskolázottsági adatokat:

9. táblázat

A minimum négy középiskolai osztályt végzett férfiak aránya (ezrelékekben)
az egyes nemzetiségi csoportokban a középiskolába lépés számított időpontja szerint

                                       60-69 éves     50-59 éves     40-49 éves       30-39 éves         20-29 éves

Iskolakezdés időpontja      1855            1865                  1875                1885                    1895

Magyar                                   68                84                    104                  118                      123

Német                                    49                51                      58                    67                        71

Szlovák                                    8                  6                        7                    11                        11

Román                                   16                13                      15                    21                        23

Rutén                                       3                  3                        3                      3                          4

Horvát                                    13                14                      25                    29                        37

Szerb                                      19                20                      25                    29                        33

Egyéb                                     27                23                      36                    42                        49

Összesen                                46                54                      68                    80                        84

2. grafikon

A legfontosabb megállapítás, ami azonnal szembetűnik, hogy amikor az alfabetizmusnál a magyarok és a németek hasonlóságát állapíthattuk meg, a németek még a századfordulón is "jobban álltak", ugyanakkor a középosztályosodás fel­tétele szempontjából a magyarok egyértelműen vezettek. A többi nemzetiség jelentős mértékben elmaradt a magyarságtól és a németségtől. Az alfabetizmus tekintetében a nemzetiségek elmaradása a Monarchia uralkodó nemzeteitől sokkal kisebb, mint a középiskolázásban való lemaradás. Ráadásul ennek az elmaradásnak a behozása is lényegesen lassúbb folyamat volt.

A horvátok és a szerbek iskolázási esélyei egyenletesen javultak. Az 1895 körül iskolát választó horvátok érzékelhették először, hogy helyzetük jobb a szerbekénél, s hogy tíz év alatt jobban javult iskoláztatási helyzetük, mint a korábbi évtizedekben. A románoknál és a szlovákoknál viszont az 1860-70-es évek szerény fejlődése után a nyolcvanas évek közepén belépő generáció érzékelhette a jelentős javulást. Ezután a növekedés a szlovákoknál megállt, a románoknál pedig a hatvanas-hetvenes évek növekedési ütemére esett vissza. A középosztályi léttől legtávolabb a rutének álltak. 1000, tizedik életévét betöltött rutén gyerek közül alig három lépett középiskolába, s az 1890-es évek közepére is csak eggyel nőtt ez a szám.

Ha az 1895 körül középiskolába lépett nemzedék tényleges esélyeiről akarunk szólni, akkor mindenképpen látnunk kell, hogy a szülők nemzedékéhez képest látványosan csökken a magyarok fölénye. Hiszen mialatt a magyar-román relációban a szülők nemzedékében még 6,4-szeres a középiskolázottsági különbség, a gyerekek nemzedékében már csak 5,34-szeres.