A tantervpolitika szociológiai következményei

Kíséreljük meg ezután megállapítani, mekkora a rendszer tényleges átjárhatósága?

Azt állítottuk, hogy a polgári a századfordulón egyértelműen alsó-középiskola, most bizonyítani szeretnénk, hogy be is tölti ezt a funkciót. E célból a statisztikai évkönyvek továbbtanulási adatai alapján számításokat végeztünk.

Önmagában is érdekes, hogy a fiútanulók háromnegyede továbbtanul a negyedik polgári elvégzése után - mindössze egynegyedük kerül tehát 14 évesen munkaerőpiacra. (A lányiskolát ez alkalommal teljesen figyelmen kívül hagyhatjuk, hiszen már a leánypolgári funkciója is más, mint a fiúpolgárié, leány-középiskolák pedig csak ekkoriban jönnek létre.) A negyedikes fiú-polgárisok egyhuszada középiskolában folytatta tanulmányait. Ez - a másik oldalról - azt jelenti, hogy minden tizedik felső-középiskolás polgári iskolából jött - a középiskola tehát csak kilencven száza­lékban rekrutált saját "királyi útjáról" tanulókat. A negyedikes fiú-polgárisok több, mint egynegyede felsőkereskedelmi iskolába ment, tehát igazi érettségi szerzésére nyílt lehetősége. A másik oldalról nézve: a felső-kereskedelmisek kétharmada jött a polgáriból, egyharmada a középiskolából. A negyedik polgáriból kilépettek kb. egyhetede tanítónak tanult. Ez másfelől azt jelenti, hogy a tanítóképzősök kevesebb, mint fele jött polgárikból, a többiek viszont közép­iskolákból. A polgárisok egyötöde ötödik polgáriban folytatta tanulmányait - ezt az iskolát mások gyakorlatilag nem látogatták. Az ötödikes felsőgimnazisták száma a negyedikes algimnazistáknak mintegy háromnegyede. Az ötödikes felső-reáliskolások száma a negyedikeseknek mindössze 56%-a. Arról sajnos nincsen adatunk, hogy egymás között milyen mértékben váltott iskolát a két iskolatípus tanulósága. Ezt sajnos csak egyes iskolák megvizsgálásával lehetne kideríteni. Összesítve azonban tudjuk, hogy a kb. 7700 negyedikes középiskolásból kb. 5300 folytatta középiskolában tanulmányait, s mintegy 1300 más iskolatípust kezdett el látogatni.

Úgy tűnik tehát, hogy a negyedik osztály végén a diákok igen jelentős százaléka továbbtanulási utat vált. A polgárit végzettek érdemi eséllyel rendelkeznek ahhoz, hogy középiskolában tanuljanak tovább, a középiskolások még nagyobbal ahhoz, hogy a "királyi útról letérve" a felső-kereskedelmis érettségit vagy tanítóképesítőt szerezzenek. Azt mondhatjuk, hogy azt az alapvető lehetőséget, melyet a feltörekvő társadalmi csoportok szocializációja jelentett az iskolaalapítások és a tantervpolitika együttes hatásaként az állam és a városok mind nagyobb mértékben vehették át az egyházaktól. Az alábbi számítás, mely alapján a fenti állítás ellenőrizhető, a Magyar statisztikai évkönyv 1901:140, 330, 334, 337-339, 340, 344, 345 alapján készült.

1. táblázat

Középfokú iskolatípusok és iskolafenntartók a századfordulón

 Állami            Főgimnázium    22    408     8513       5691       2822     571      8,91  12,76    11,79

 Királyi
 katolikus        Főgimnázium    10    188     3801       2541       1260     296      3,98      5,7      6,11

 Községi          Főgimnázium      5      78     1580       1056         524     112      1,65    2,37      2,31

 Római

 katolikus        Főgimnázium    32    524   12384       8279       4105     986    12,96  18,56    20,36

 Görög

 katolikus        Főgimnázium      2      32       861         576         285       64        0,9    1,29      1,32

 Alapítványi     Főgimnázium      1      15       288         193           95       30        0,3    0,43      0,62

 Magán            Főgimnázium      3      71       450         301         149       37      0,47    0,67      0,76

 Görögkeleti     Főgimnázium      2      27       714         477         237       56      0,75    1,07      1,16

 Evangélikus    Főgimnázium    16    247     5264       3519       1745     462      5,51    7,89      9,54

 Református     Főgimnázium    21    333     7452       4982       2470     528        7,8  11,17      10,9

 Unitárius        Főgimnázium      1      20       330         221         109       22      0,35    0,49      0,45

 Egyesült

 protestáns       Főgimnázium      1      17       370         247         123       36      0,39    0,56      0,74

 Állami            nem telj. gim.    14    138     2656       2656                                4,16         0           0

 Királyi

 katolikus        nem telj. gim.      4      37       640         640                                     1         0           0

 Községi          nem telj. gim.      2      14       229         229                                0,36         0           0

 Római

 katolikus        nem telj. gim.    13    117     1863       1863                                2,92         0           0

 Magán            nem telj. gim.      2      18       151         151                                0,24         0           0

 Görögkeleti     nem telj. gim.      1        7       145         145                                0,23         0           0

 Evangélikus    nem telj. gim.      8      52       781         781                                1,22         0           0

 Református     nem telj. gim.      6      54       804         804                                1,26         0           0

 Unitárius        nem telj. gim.      1        7       158         158                                0,25         0           0

 Állami                  Főreál          22    421     7401       4948       2453     488      7,75  11,09    10,08

 Községi                Főreál            2      48     1075         719         356       51      1,13    1,61      1,05

 Evangélikus         Főreál            1      14       331         221         110       11      0,35      0,5      0,23

 Állami             nem telj. reál       3      22       373         373                                0,58         0           0

 Községi           nem telj. reál       1        8       184         184                                0,29         0           0

 Izraelita           nem telj. reál       1        6       154         154                                0,24         0           0

 Görögkeleti     nem telj. reál       1        8         84           84                                0,13         0           0

 Evangélikus    nem telj. reál       2      11       266         266                                0,42         0           0

 Állami                Felsőker.        17    154     1949                      1949     392           0    8,81        8,1

 Áll. Seg.

 községi              Felsőker.          7      74       884                        884     192           0         4      3,97

 Községi              Felsőker.          3      41       909                        909     165           0    4,11      3,41

 Felekezeti           Felsőker.          2      15       198                        198       42           0      0,9      0,87

 Társulati            Felsőker.          5      77       890                        890     213           0    4,02        4,4

 Magán                Felsőker.          3      36       439                        439       88           0    1,99      1,82

 Állami                Fiúpolg.         57    428                    9434                              14,77         0           0

 Községi              Fiúpolg.         41    344                  10068                              15,76         0           0

 Evangélikus        Fiúpolg.           2      15                      282                                0,44         0           0

 Izraelita              Fiúpolg.           6      55                    1034                                1,62         0           0

 Magán                Fiúpolg.           7      46                      602                                0,94         0           0

 Összesen                               350  4227   64571     63879     22112   4842       100     100       100

 Nem feleke-

 zeti együtt                              217  2441   27971     36605     11470   2339    57,30  51,86    48,31

Megjegyzések:

1. A gimnáziumi és reáliskolai tanulók számát ismerjük, az alsó és felső-középiskolai bontás összességében pontos, fenntartónként becslésen alapszik.

2. A nem teljes középiskoláknak - igen kis számban - lehet 5-6. osztályos tanulója is, de itt az összes tanulót 1-4. osztályosnak tekintjük.

3. A tanárok-tanítók száma nem feltétlenül pontos, mert gyakran a gimnáziumban nyilvántartott tanárok a reáliskolában is taníthatnak.

4. A táblázat nem tartalmazza a lányiskola-típusokat.

5. Minthogy érettségit nem ad, a felső-középiskolások között nem szerepel a férfi-tanítóképzős diáksereglet, amelyből 2161 járt államiba és 2407 felekezeti iskolába.

6. A polgárisok töredéke 5-6-ba jár, de ők is alsó-középiskolásnak számíttattak.

7. A kir. katolikus intézmények a "nem felekezeti" aggregátumban nem szerepelnek.

2. táblázat

Alsó- és felső-középiskola-fenntartás (diákok száma) 

                                         Alsó                             Felső                        Alsó%                    Felső%

Állami                            23102                              7224                           36,2                     32,7

Községi                          12256                              2673                           19,2                     12,0

Katolikus                       10142                              4105                           15,9                     18,6

Református                      5786                              2470                             9,1                     11,2

Evangélikus                     5069                              1855                             7,9                       8,4

Egyéb                              7524                              3785                           11,8                     17,1

A következő oldalon található grafikonon - a kategóriák jórészének összevonásával - látható, hogyan változik a legnagyobb iskolafenntartók diáklétszáma az alsó-, ill. a felső-középiskolában.

1. grafikon

A századforduló kultuszminiszterei az alsó tagozatában egységes középiskola gondolatával kísérleteztek. Nagy befolyású oktatáspolitikai erők törekedtek arra is, hogy az egységes középiskola alsó négy osztályának tananyaga a polgári iskoláéval azonos legyen. Jellemző, hogy még a polgári és a középiskola egységességének ellenfelei is az átlépés kormányzati eszközökkel történő könnyítését, a magánvizsgálatok szigorának enyhítését szorgalmazták. A századfordulón elérhető közelségbe került egy olyan iskolastruktúra kialakítása, melynek alapját az egységesnek megőrzött (tehát a német modellel ellentétben egy gimnáziumra előkészítő iskolatípus alternatívájával nem fenyegetett) elemi iskola képezi. E rendszer második szintje az alreáliskola-algimnázium-polgári iskola keverékéből létrejövő típus, amelyben nincsen latin nyelv (ezért elvileg még a népiskola felől is átjárható), viszont egységes műveltséget ad a polgárság tömegeinek és az értelmiségnek. Erre épült volna azután a 14-18 évesek klasszikus, reál, illetve szak­oktatása. A késői kilencvenes évek kormányzati terveiben egy modern, sokkal kevésbé szelektív iskolarendszer képe áll előttünk. A görögös-latinos, latinos, illetve modern értékek mögött azonban külön-külön nagy erejű érdekcsoportok álltak. A modern erők természetesen elégedetlenek voltak azzal, hogy iskolatípusuk nem egyenjogú - azonban nem szívesen áldozták volna fel annak modern jellegét. Az I. világháborúig a technika, a gyakorlatiasság, a tőkés elemek befolyásának megnövekedéséig, a "tömegesedésig" kellett várni ahhoz, hogy az alsó tagozatában egységes, latin nélküli középiskolából törvényjavaslat szülessen - egy olyan törvényjavaslat, amelyet azután az 1918-ban felsejlő demokratikus Magyarország is felhasználhatott volna (MP: 1915: 299, 1916:246, 1918:1). A történelmi egyházak mindvégig a latinos műveltségeszmény monopóliumának védelmében szembehelyezkedtek a rendszer átjárhatóbbá tételével.

Az átjárhatóság általános - s nem fenntartó-specifikus - csökkenésének szociológiai bizonyítékaképpen - a termé­szetesen a századfordulóhoz képest más országterületre, más népességre vonatkozó - 1933/34-es adatokat idézzük fel. Míg a fiú-polgárisoknak a századfordulón egyhuszada, addig ekkor már csak egyötvenede tanult tovább közép­iskolában, az ötödikes középiskolásoknak ez a mennyiség a századfordulón tizedét, a harmincas években kevesebb, mint huszadát jelentette. A századfordulón a negyedikes polgárisok negyede, a harmincas években már csak hetede léphetett felsőkereskedelmibe. A felsőkereskedelmiben korábban kétharmad-egyharmad arányban keveredhettek a polgárisok és a középiskolások, a harmincas években már háromnegyed-egynegyed arányban. Azaz - minden mérhető adatot tekintve - a századfordulóhoz képest a harmincas évekre jelentősen megnövekedett a középiskolai tanulmányi út zártsága, "a két párhuzamos létra" (Lukács: 1996) egymás között alig átjárhatóvá vált. Ezt - később ellenőrzendő hipotézisünk szerint - jelentős mértékben a megváltozó tantervpolitika is okozza.